 |
| Tamás Sándor, Markó Attila és Antal Árpád. Albert Levente felvétele |
Az
elmúlt tizenöt év legnagyobb tüntetését tervezik szeptember elsején
Sepsiszentgyörgyre, tízezres nagyságrendű tömegre számítanak, arra, hogy
Szatmártól Kézdivásárhelyig Erdély minden magyarok lakta térségéből
érkeznek majd tiltakozók. A református egyház által kezdeményezett
Igazság napján a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen emeli
fel szavát a magyar közösség, és szolidarizál Markó Attilával, illetve
Marosán Tamással, akiket a Mikó visszaszolgáltatása miatt ítélt három év
börtönbüntetésre a román bíróság.
A
tiltakozás kezdeményezői tegnap sajtótájékoztatón ismertették a
következő két hét állomásait, azt, hogy miképpen próbálják
népszerűsíteni az ügyet, amely már rég több egyszerű
ingatlan-visszaszolgáltatási kérdésnél.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, a buzăui ítélet mögött két lehetséges forgatókönyv állhat: a román bíró (aki minden bizonnyal nem nagyon kedveli a magyarokat) politikai befolyásolástól mentesen hozott rossz döntést, ám ezért is felelősek a román hatóságok, azok, akik az elmúlt hetekben, hónapokban elhíresültek magyarellenes megnyilvánulásaikról. A másik lehetőség: a bírósági ítélet politikai megrendelésre született, a hatóságok ily módon tesztelik az erdélyi magyar közösség, az egyházak, az RMDSZ reakciókészségét. Antal Árpád szerint minden jel azt mutatja, ez utóbbi lehetőség valószínűbb, túl sok a „véletlen” (a büntetőeljárás elindítása, a per áthelyezése stb.), hogy hihető legyen az első verzió.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint is politikai kérdésről van szó, az elmúlt években megerősödő magyar közösséget akarják megtorpanásra késztetni, ezért döntöttek úgy, hogy politikai választ kell adni, azaz tömegesen utcára vonulni. A Mikó ügye az egész erdélyi magyarságot érinti, már csak azért is, mert amióta kirobbant a botrány, teljesen leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, Háromszéken több mint ötven épület nem került vissza a magyar történelmi egyházakhoz (számos iskolát, óvodát, kultúrotthont említett), Erdély szintjén több mint ezer.
Markó Attila, akit a Mikó visszaszolgáltatása miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a buzăui bíróság, az ügy hátteréről beszélt, felhívta a figyelmet annak abszurditására, hiszen a visszaszolgáltatási bizottság, amelynek tagja volt, tulajdonképpen nem szuverén döntést hozott, hanem alkalmazta a kormány határozatát. Benyújtották a fellebbezést, és már tudják, a következő, immár végleges és megfellebbezhetetlen döntést a ploieşti-i ítélőtáblának kell meghoznia, az első tárgyalást október 5-re tűzték ki. Vannak még dokumentumaik, melyeket eddig nem mutattak be, hangsúlyt fektetnek majd a tulajdonjog bizonyítására (két bírói testület is elismerte már, hogy az épület az erdélyi református egyház tulajdona) – mondta el Markó Attila. A májusban megszületett ítéletig hitt a román igazságszolgáltatásban, azóta azonban nagyon erősek a kétségei – ismerte el.
A kezdeményezőbizottság néhány tagja tegnap több erdélyi városban (Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron) tartott sajtótájékoztatót, aláírást gyűjtenek, támogatókat keresnek a Kolozsvári Magyar Napok alatt és jövő héten a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon is, és ígérik, szeptember elsejét követően is ébren tartják majd az ügyet – fejtette ki Porcsalmi Bálint.
Antal Árpád a katalánok helyzetét hozta fel példaként, amikor a madridi parlament úgy döntött, hogy nem létezik a katalán nemzet, másnap egymillióan vonultak utcára. Szeptember elsején nekünk is azt kell bizonyítanunk, hogy létezünk, erős közösség vagyunk, és nem engedjük, hogy elvegyék, visszaállamosítsák javainkat – hangsúlyozta.
Szeptember elsején, az Igazság napján 12 órakor a Székely Mikó Kollégium elé várják tehát a tiltakozókat Erdély minden pontjáról. Jelen lesz az erdélyi történelmi egyházak mind az öt püspöke, és négyen közülük fel is szólalnak, beszédet mond még Tőkés László és Kelemen Hunor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, a buzăui ítélet mögött két lehetséges forgatókönyv állhat: a román bíró (aki minden bizonnyal nem nagyon kedveli a magyarokat) politikai befolyásolástól mentesen hozott rossz döntést, ám ezért is felelősek a román hatóságok, azok, akik az elmúlt hetekben, hónapokban elhíresültek magyarellenes megnyilvánulásaikról. A másik lehetőség: a bírósági ítélet politikai megrendelésre született, a hatóságok ily módon tesztelik az erdélyi magyar közösség, az egyházak, az RMDSZ reakciókészségét. Antal Árpád szerint minden jel azt mutatja, ez utóbbi lehetőség valószínűbb, túl sok a „véletlen” (a büntetőeljárás elindítása, a per áthelyezése stb.), hogy hihető legyen az első verzió.
Tamás Sándor megyeitanács-elnök szerint is politikai kérdésről van szó, az elmúlt években megerősödő magyar közösséget akarják megtorpanásra késztetni, ezért döntöttek úgy, hogy politikai választ kell adni, azaz tömegesen utcára vonulni. A Mikó ügye az egész erdélyi magyarságot érinti, már csak azért is, mert amióta kirobbant a botrány, teljesen leállt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, Háromszéken több mint ötven épület nem került vissza a magyar történelmi egyházakhoz (számos iskolát, óvodát, kultúrotthont említett), Erdély szintjén több mint ezer.
Markó Attila, akit a Mikó visszaszolgáltatása miatt három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt a buzăui bíróság, az ügy hátteréről beszélt, felhívta a figyelmet annak abszurditására, hiszen a visszaszolgáltatási bizottság, amelynek tagja volt, tulajdonképpen nem szuverén döntést hozott, hanem alkalmazta a kormány határozatát. Benyújtották a fellebbezést, és már tudják, a következő, immár végleges és megfellebbezhetetlen döntést a ploieşti-i ítélőtáblának kell meghoznia, az első tárgyalást október 5-re tűzték ki. Vannak még dokumentumaik, melyeket eddig nem mutattak be, hangsúlyt fektetnek majd a tulajdonjog bizonyítására (két bírói testület is elismerte már, hogy az épület az erdélyi református egyház tulajdona) – mondta el Markó Attila. A májusban megszületett ítéletig hitt a román igazságszolgáltatásban, azóta azonban nagyon erősek a kétségei – ismerte el.
A kezdeményezőbizottság néhány tagja tegnap több erdélyi városban (Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron) tartott sajtótájékoztatót, aláírást gyűjtenek, támogatókat keresnek a Kolozsvári Magyar Napok alatt és jövő héten a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon is, és ígérik, szeptember elsejét követően is ébren tartják majd az ügyet – fejtette ki Porcsalmi Bálint.
Antal Árpád a katalánok helyzetét hozta fel példaként, amikor a madridi parlament úgy döntött, hogy nem létezik a katalán nemzet, másnap egymillióan vonultak utcára. Szeptember elsején nekünk is azt kell bizonyítanunk, hogy létezünk, erős közösség vagyunk, és nem engedjük, hogy elvegyék, visszaállamosítsák javainkat – hangsúlyozta.
Szeptember elsején, az Igazság napján 12 órakor a Székely Mikó Kollégium elé várják tehát a tiltakozókat Erdély minden pontjáról. Jelen lesz az erdélyi történelmi egyházak mind az öt püspöke, és négyen közülük fel is szólalnak, beszédet mond még Tőkés László és Kelemen Hunor.
A szeptember elsejei tüntetés nem
alkalmas a Toró T. Tibor EMNP-elnök által kezdeményezett Erdélyi Magyar
Egyeztető Fórum (EMEF) összehívására – vélik a Mikó-ügy RMDSZ-es
kezdeményezői. „Szeretnénk a politikát távol tartani a szeptember
elsejei tüntetéstől, hogy senki ne sajátítsa ki. Ez egyházi, civil
mozgalom, amelynek tényleg az összefogásról kell szólnia” – mondta Antal
Árpád. „Nem itt és nem most van a helye az EMEF összehívásának, ez volt
a kezdeményező csoport tagjainak egybehangzó véleménye. Az összefogás
eme tiltakozó akcióját nem redukálhatjuk ilyen kisebb horderejű
politikai eseményre” – fogalmazott Porcsalmi Bálint.
Háromszék, 2012. augusztus 17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése