Mikó-ügy: közeledik az Igazság Napja

Hetek óta zajlik a Mikó-ügy, mely közösségi üggyé nőtte ki magát a kezdeti egyszemélyes tiltakozás után. Az Igazság Napjára tízezreket várnak a szervezők, ugyanakkor ellenlábasai is vannak az ügynek, a Facebook közösségi oldalon alakult felhasználók – anonim módon – az ellenvéleményt képviselik.

A Mikó-ügyben tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Markó Attila államtitkár, Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Porcsalmi Bálint, a 13020-as kampány koordinátora. Az értekezleten az Igazság Napjára hívtak minden magyar embert, hiszen a Székely Mikó Kollégium körül kialakult helyzet az egész magyarságot érinti.

A Mikó-ügy mérföldkőnek számít a hazai igazságszolgáltatásban: ennek kezdetével kijelenthetjük, hogy Romániában leállt az egyházi javak természetbeni visszaszolgáltatása és ez nem véletlen – vélik egybehangzóan a www.13020.ro  honlap kezdeményezői. A honlapon szerda délig több mint háromezren csatlakoztak a tiltakozáshoz – számoltak be a kezdeményezők Sepsiszentgyörgyön csütörtök reggel. A sajtóértekezleten az ügy fontosságára hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy ez mindannyiunk ügye, nem csak az egyházé.

Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy látja, a Mikó-ügynek két lehetséges forgatókönyve van, az egyik az, hogy hibás döntés született a buzăui bíróságon, egy hozzá nem értő, valószínűleg magyarellenes bíró által, melynek hatására foghatják a fejüket, hiszen megbolydult a magyar közösség. A másik forgatókönyv szerint politikai megrendelésre történt az egész, a magyarok megfélemlítésére, így teszteli valaki a magyar közösséget – magyarázta a polgármester, majd hozzátette, a válasz mindkét esetre egyértelmű: meg kell mutatni, hogy a közösség immunrendszere rendben van és kilöki a vírusokat. „Sokan vagyunk, erősek vagyunk, és nem engedjük a közösség vagyonát és tagjait bántani” – hangsúlyozta a városvezető.

 

Tamás Sándor, a megyei önkormányzat vezetője kiemelte, a Mikó-ügy nem jogi, hanem politikai kérdés, hiszen a láthatatlan hatalom képviselői visszafordítanák a visszaszolgáltatások ügyét, és meghátrálást várnak a közösségtől. „A Mikó nem csak egy iskola, hanem emblematikus intézmény, így jól kitervelték, hogy a legérzékenyebb ponthoz nyúlnak. De legyen világos: kiállunk azokért, akik a közért dolgoznak, és szolidaritást vállalunk minden magyar emberrel, akivel hasonló eset történik” – hangsúlyozta Tamás Sándor.

Az elnök azt is elmondta, megbeszélést tartottak a történelmi egyházak képviselőivel, akik felháborodásuknak adtak hangot, és készülnek a szeptember elsejei megmozdulásra. „Ha nem tiltakozunk, ha nem emeljük fel a hangunkat, akkor a Mikó-ügy az elkövetkezőkben az egész társadalomra negatív hatással lesz, amely ellen később már nem lehet tenni” – hívta fel a figyelmet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese is, aki az 1948 utáni államosításokkal példázódott. „Egy példával szeretnék élni, 1948 után az első államosításokat ugye a nagybirtokosokkal kezdték, akkor sokan úgy gondolták, hogy ez nem az ő ügyük, holott igazságtalanság történt. Azonban a nagybirtokosok után a kisembertől is elvették a földeket, be kellett szolgáltatni a javakat. Ez is mutatja, kihat minden egyes emberre, ha elindul az igazságtalanság” – nyilatkozta Kató Béla.

Markó Attila: ez nem az én ügyem, ez mindannyiunk ügye

Markó Attila államtitkár, az ügy érintett tagja úgy fogalmazott: felülkerekedve az érzelmeken, a hátteret szeretné láttatni mindenkivel. „Ez nem csak az én ügyem, ez az egész erdélyi magyarság ügye, története. Alapvető hiba azt gondolni, hogy mi, a bizottság tagjai döntéseket hoztunk, mivel ez nem tartozott a hatáskörünkbe. Mi a törvényt alkalmaztuk, megvizsgálva az iratcsomót. Az az állítás, hogy mi hoztunk bármilyen döntést is, nem helytálló” – emelte ki a restitúciós bizottság tagja. Az államtitkár azt is elmondta, megfellebbezték a buzăui bíróság döntését, amely nyomán az iratcsomó a ploiești táblabíróságra került, ahol október ötödikén kezdődik a „kálvária befejező része” – fogalmzott Markó. Ekkor jogerős ítélet születik, ezt követően a jogi út megszűnik. Amennyiben kedvezőtlen ítélet születik, a vádlottnak be kell vonulnia börtönbüntetése letöltésére, amit semmítő eljárással lehet majd tovább folytatni, de ez évekbe is telhet. „Mire kiderül ártatlanságom, letelik fogságom” – fogalmazott Markó Attila, aki azért bízik abban, hogy erre nem kerül sor.

Arra a kérdésre, hogy bízik-e a román igazságszolgáltatásban, az államtitkár azt mondta, bízott a buzăui bíróságban is, mégis negatív fejleménye lett az ügynek. Most már a közösség erejében és kitartásában bízik, hiszen ez az ügy mindenkiről szól. Antal Árpád polgármester hozzáfűzte: „Sosem gondolkoztam azon, hogy mit jelent az igazságszolgáltatás, most azonban elkezdtem elemezni. Egy igazságos bíróságon nem születhet igazságtalan döntés, mert ha mégis, akkor logikai alapon lekövetve megdől a jogállam fogalma. Azaz, Románia nem jogállam” – mondta a polgármester, aki felhívással is fordult a szentgyörgyi magyar közösséghez. „Akinek fontos az erdélyi magyar közösség, annak az Igazság Napján Sepsiszentgyörgyön a helye. Szeptember elsején délben találkozunk a Székely Mikó Kollégium épülete előtt, mutassuk meg, hogy egy emberként tudunk megmozdulni, ha közösségünket igazságtalanság éri” – mondta Antal Árpád.

A Mikó-ügy ellenlábasai

Az igazságot keresők mellett ellenlábasai is vannak a Mikó-ügynek, ők a Facebook közösségi oldalon szerveződtek hasonló címen, anonim módon. Első megnyilvánulásaik után többen csatlakoztak hozzájuk, hisz azt gondolták az ügy mellé álltak és arról osztanak meg véleményeket, adatokat, viszont hamar kiderült, hogy másról van szó. Mikó-ügy – érzelmek helyett tények címen egy blogot is indítottak, ahol különböző adatokat töltenek fel a vádiratból, személyes véleményükkel együtt, vádolva a bizottsági tagokat. Portálunk kérdésekkel kereste meg az oldal üzemletetőit, akik nem nyilatkoztak, viszont az ügy vádiratát elküldték, ami egyébként Markó Attila szerint nem titkos és valószínű, hogy a Benedek családtól szerezték meg. Markó Attila szerint nem gond, hogy ellenvélemények is vannak az ügyben, az anonim megnyilvánulókkal szemben azonban nem kíván fellépni. „Nem hiszem, hogy láttam életemben (beleértve a ‘89 előtti szekus korszakot is) ennél veszélyesebb manipulációt, diverziókeltést. Nem tudom, hogy mi lehet a tét, de hogy mögötte semmi emberi, semmi igazság és semmi hit nincs, az biztos” – írta közösségi oldalára az államtitkár.

A blog üzemeltetői azt rójják fel a restitúciós bizottságnak, hogy az eredeti telekkönyv szerint az épület nem a református egyházat illeti meg. „Eszerint az épület tulajdonosa a „sepsiszentgyörgyi ev. ref. Székely Mikó Kolégium”, és nem az Erdélyi Református Egyházkerület” – olvasható a blogon.

Ezt a megnyilvánulást Markó Attila diverziókeltésnek tartja és elmondta: „Egyszer s mindenkorra tisztázzuk ezt a telekkönyves kérdést. Nem most került elő, aki ezt állítja, az csak szenzációhajhász. A telekkönyvet annakidején a bizottság is látta, pontosan tudjuk, hogy mi van benne: „ev. ref. Székely Mikó Kollégium”. Azaz: evangéliumi református Székely Mikó Kollégium. Mit jelent ez? Azt, hogy az evangéliumi református egyház kollégiuma. Aki ezzel úgy poénkodik, mondván, hogy ez nem az egyházé, az nem állít mást, mint azt, hogy például egy telekkönyvben szereplő „rom. kat. templom” bejegyzés nem a római katolikus egyház templomát jelenti, hanem a templom, egy valamilyen, akármilyen templom tulajdonát. Továbbá újfent kiemelném, hogy a brassói táblabíróság 2006 március 15-én jogerősen lezárta ezt a vitát, kimondván az egyház tulajdonhoz való jogát.”

Szeptember 1. az Igazság Napja

A Mikó-ügy ezzel nem ér véget, a  www.13020.ro oldal üzemeltetői további aláírásokat várnak, valamint szeptember 1-jén délben 12 órakor nagyszabású tüntetést szerveznek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium előtt, a megmozdulásra pedig egész Erdélyből várnak résztvevőket. A kezdeményezők arra kérnek mindenkit, hogy lehetőségeihez mérten vegyen részt az Igazság Napján. „Fel akarjuk mutatni azt, hogy az egyházak, a romániai magyarság, a civil szervezetek az igazsághoz ragaszkodnak, és azt nem hajlandók feladni. Felemeljük szavunkat az igazságtalanság ellen, kiállunk jogainkért” – fogalmaznak a szervezők.

Both Ildikó

Szekelyhon.ro, 2012. augusztus 16.