2012. augusztus 31., péntek
2012. augusztus 30., csütörtök
Román sajtó a Mikó-ügyről 2.
Deputatul PSD, Horia Grama: „Mitingul de sâmbătă este o uriașă manipulare”
Preotul reformat Santa Imre cere nepolitizarea „Zilei adevărului”
„Ziua adevărului“ şi riscul politizării
Sfântu Gheorghe va fi „paralizat” de Ziua Adevărului
Apel pentru un miting fără politică
Antal Arpad vrea 20.000 de maghiari la protestul de sâmbătă
Bedő Zoltán: Élni kell a lehetőséggel
Ötvenhetedik alkalommal fog ma délután őrséget állni Sánta Imre bikfalvi
lelkipásztor a Székely Mikó Kollégium kapujában, ekképpen fejezve ki
tiltakozását a hatalom törvényes keretbe gyömöszölt, de jogtalan, s a
visszaállamosítás szándékát sugalló lépése ellen. Az igaza tudatában
lévő ember elszántságával, egyik kezével a Bibliába, másikkal a székely
zászlóba kapaszkodva teljesíti ezt az embert próbáló feladatot,
magatartásával példát mutatván a magyar nemzet egészének.
Lelkiismerete szavára hallgatva és a tehetetlenségre ítélt ember felháborodásával fogott neki e figyelemfelkeltőnek szánt szolgálatnak, melynek vége felé közeledvén megállapíthatjuk, nem volt hiába való. Hitből táplálkozó kitartása eredményt hozott, hiszen nem csak a hatalom figyelte titokban, de árgus szemekkel a történéseket, hanem a remény magvai is kicsíráztak az időközben hozzá csatlakozók és a megnyilvánulásról tudomást szerzők lelkében. Egy öntudatos közösség kovácsolódott össze a bátor szívű lelkész körül, amely kérkedés és hőbörgés nélkül, de annál határozottabban az ország tudomására hozta, hogy létezünk. Hangosan imádkozva és énekszóval mutatta meg, hogy békések vagyunk ugyan, de gyávák nem, és elődeinkhez méltón készen állunk ősi jussunk megvédelmezésére. Felekezeti hovatartozás, politikai meggyőződés és korra, nemre való tekintet nélkül, órákon át egymás mellett állva azt is bebizonyították, hogy képesek vagyunk összefogni a nemzet érdekében.
Bízunk abban, hogy a háromszéki oktatás fellegvárát kis híján két hónapja védők üzenete halló fülekre, példája pedig követésre talál. Reméljük, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján eddig még soha nem látott tömeg fog Sepsiszentgyörgyre özönleni, s jelenlétével igazolja, mi nem birkanyáj egyedei, hanem a magyar nemzet öntudatos tagjai vagyunk.
Hisszük, hogy a megmozdulás során fegyelmezetten és méltóságteljesen, de határozottan kiállunk már visszaszerzett jogaink megtartása, és a hiányzók igénylésének érdekében. Tudatosuljon bennünk, hogy most elérkezett a megfelelő és ritka alkalom, amikor rajtunk van a világ szeme, ezért világosan és kellő elszántsággal kell megfogalmaznunk követeléseinket, mert súlyos következményei lesznek, ha nem élünk ezzel a lehetőséggel.
Lelkiismerete szavára hallgatva és a tehetetlenségre ítélt ember felháborodásával fogott neki e figyelemfelkeltőnek szánt szolgálatnak, melynek vége felé közeledvén megállapíthatjuk, nem volt hiába való. Hitből táplálkozó kitartása eredményt hozott, hiszen nem csak a hatalom figyelte titokban, de árgus szemekkel a történéseket, hanem a remény magvai is kicsíráztak az időközben hozzá csatlakozók és a megnyilvánulásról tudomást szerzők lelkében. Egy öntudatos közösség kovácsolódott össze a bátor szívű lelkész körül, amely kérkedés és hőbörgés nélkül, de annál határozottabban az ország tudomására hozta, hogy létezünk. Hangosan imádkozva és énekszóval mutatta meg, hogy békések vagyunk ugyan, de gyávák nem, és elődeinkhez méltón készen állunk ősi jussunk megvédelmezésére. Felekezeti hovatartozás, politikai meggyőződés és korra, nemre való tekintet nélkül, órákon át egymás mellett állva azt is bebizonyították, hogy képesek vagyunk összefogni a nemzet érdekében.
Bízunk abban, hogy a háromszéki oktatás fellegvárát kis híján két hónapja védők üzenete halló fülekre, példája pedig követésre talál. Reméljük, hogy szeptember elsején, az Igazság Napján eddig még soha nem látott tömeg fog Sepsiszentgyörgyre özönleni, s jelenlétével igazolja, mi nem birkanyáj egyedei, hanem a magyar nemzet öntudatos tagjai vagyunk.
Hisszük, hogy a megmozdulás során fegyelmezetten és méltóságteljesen, de határozottan kiállunk már visszaszerzett jogaink megtartása, és a hiányzók igénylésének érdekében. Tudatosuljon bennünk, hogy most elérkezett a megfelelő és ritka alkalom, amikor rajtunk van a világ szeme, ezért világosan és kellő elszántsággal kell megfogalmaznunk követeléseinket, mert súlyos következményei lesznek, ha nem élünk ezzel a lehetőséggel.
Czegő Zoltán: A vályogvetők utolsó imája
„Ennek okáért, íme, kinyújtom kezemet reád, s adlak ragadományul a
népeknek, és kiváglak a népségek közül és elvesztlek a tartományok
közül, eltöröllek, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr.” (Ezékiel
könyve, 24,25/7) Azt, hogy mennyiféle pusztulással fenyegette a
moabitákat meg az edomitákat a kegyelmes Teremtő, és abból mennyit
váltott be, mind a saját bőrünkön érezhetjük magyarokként mi, akik
semmivel sem vagyunk bűnösebbek más népeknél. Csak éppen rólunk szólnak a
rettenetes fenyegetések most, a 21. században is.
Elvenni mindent, ami a miénk. Meghagyják kegyes jóságban való fohászainkat az égiekhez, aztán a földet kihúzza alólunk a nagybetűs Törvény, a más népek kapzsi törvénye, s mind a maguk javára.
„Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jó voltoddal, mint egy pajzzsal.” (Zsoltárok könyve.) Minden zsoltár rólunk vagy nekünk szól, és mindenkinek, akit az emberi gonoszság kivetett bölcsőjéből meg koporsójából, s földjét, amelyben nyugodott, fölszántották idegenek.
„Isten, az én szabadításomra, az én segítségemre siess. Szégyenüljenek meg és piruljanak, akik életemre törnek. Riadjanak vissza. Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt...”
Nem mi találtuk ki a könyörgéseket, sem a zsoltárokat. Csupán az a bajunk annyi ezer év után ma, hogy a boldogság zsoltárait az apokalipszis lovai pokoli gyűlöletben szétverték lelkünkből. Számunkra, kirabolt és megalázott erdélyiek és másmilyen magyarok számára csak a fohász maradt meg a könyörgés: „Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok… Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal. Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz, olyan vagyok, mint az elveszejtett ember.”
Zsoltárokból építünk magunknak várakat és városokat a magunk és igazunk védelmére, és szemünk előtt válnak azok haszontalanokká. Koldulunk pénzt templomokra, iskolákra, aztán jönnek mai moabiták és edomiták és más nemzetségek, hogy elvegyék mindazt, amit összehoztunk a magunk és a világ oltalmára.
Híresek voltak iskoláink, magunk tisztességét vitték világgá. Most a hatalom viszi martalékul azt, ami a miénk. Két hónapja szakad ránk a lángoló nap, miközben könyörgéseinket vetítjük az egekre. És nincs visszhangja nyomorunknak Európában. Viszi hitvány hírünket a szél, miközben a Mikó Kollégium úszik el szemünk előtt. És utána az utolsó eleven is eme tájakról.
Áldassál, emberi könny és emberi verejték. Ez lesz a vályogvetők imája.
Elvenni mindent, ami a miénk. Meghagyják kegyes jóságban való fohászainkat az égiekhez, aztán a földet kihúzza alólunk a nagybetűs Törvény, a más népek kapzsi törvénye, s mind a maguk javára.
„Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jó voltoddal, mint egy pajzzsal.” (Zsoltárok könyve.) Minden zsoltár rólunk vagy nekünk szól, és mindenkinek, akit az emberi gonoszság kivetett bölcsőjéből meg koporsójából, s földjét, amelyben nyugodott, fölszántották idegenek.
„Isten, az én szabadításomra, az én segítségemre siess. Szégyenüljenek meg és piruljanak, akik életemre törnek. Riadjanak vissza. Hátráljanak meg gyalázatosságuk miatt...”
Nem mi találtuk ki a könyörgéseket, sem a zsoltárokat. Csupán az a bajunk annyi ezer év után ma, hogy a boldogság zsoltárait az apokalipszis lovai pokoli gyűlöletben szétverték lelkünkből. Számunkra, kirabolt és megalázott erdélyiek és másmilyen magyarok számára csak a fohász maradt meg a könyörgés: „Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente előtted vagyok… Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal. Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz, olyan vagyok, mint az elveszejtett ember.”
Zsoltárokból építünk magunknak várakat és városokat a magunk és igazunk védelmére, és szemünk előtt válnak azok haszontalanokká. Koldulunk pénzt templomokra, iskolákra, aztán jönnek mai moabiták és edomiták és más nemzetségek, hogy elvegyék mindazt, amit összehoztunk a magunk és a világ oltalmára.
Híresek voltak iskoláink, magunk tisztességét vitték világgá. Most a hatalom viszi martalékul azt, ami a miénk. Két hónapja szakad ránk a lángoló nap, miközben könyörgéseinket vetítjük az egekre. És nincs visszhangja nyomorunknak Európában. Viszi hitvány hírünket a szél, miközben a Mikó Kollégium úszik el szemünk előtt. És utána az utolsó eleven is eme tájakról.
Áldassál, emberi könny és emberi verejték. Ez lesz a vályogvetők imája.
Agyonhallgatják?
„Ha két bohóc kiáll őrjöngeni a Cotroceni-palota elé, azt a
hírtelevíziók napi tíz élő kapcsolással, világrengető eseményként
mutatják be, de ha itt ötven napig csendesen tiltakozik több tucat ember
a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen, az nem hír”, mondta
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki arra gyanakszik, hogy a
román sajtó hatalmi szóra próbálja elhallgatni a megyeszékhelyi
történéseket. Antal elmondta azt is: a színpad építése miatt már ma
lezárják a Kórház utca és a Gr. Mikó Imre utca közötti részt, az Igazság
Napján pedig a Szent György-napokon szokásos forgalomkorlátozásokra
lehet számítani.
A Mikó-ügy áttekintése- A mutyizós, kompromisszumos politika ideje lejárt
 |
| Sánta Imre bikfalvi református lelkész július 6-án kezdte el tiltakozását |
Nyolcadik hete, hogy
naponta, délután öt és hét óra között emberek tucatjai vonulnak a
Székely Mikó Kollégium épülete elé. A sepsiszentgyörgyiek, de más
településből érkezők is Sánta Imre református lelkipásztort támogatják,
aki több mint egy hónapja egymaga kezdett el tiltakozni az ellen, hogy a
másfél évszázados oktatási intézményt ismét államosítani akarják.
A Székely Mikó Kollégium mai épületét 1876-ban építették,
gróf Mikó Imre jelentős anyagi támogatásával. A telket Sepsiszentgyörgy
városa adta, az építőanyag nagy részét Háromszék lakói hordták össze,
szekerekkel.
A román államosítás után, 1990-ben a közösség visszakövetelte az iskolát, ám az egyház tulajdonjogát az épület fölött csak 2002-ben állították vissza.
2006-ban két – egyébként magyar nemzetiségű – család beperelte a visszaszolgáltatási bizottság tagjait, hamisítás vádjával. Érvelésük szerint az egyház soha nem volt tulajdonosa az épületegyüttesnek, mert az ingatlan mindvégig a Székely Mikó Kollégium tulajdonát képezte.
– Az iskola viszont az egyházé – állítja Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. – Számunkra egyértelműen fontos, és ezt ki kell mondanunk, hogy ezek az ingatlanok, amelyeket évszázadokon keresztül birtokoltunk, és az egyházunk, a mi népünk épített fel, ma is az egyház tulajdonát képezik, és mi nem loptunk el senkitől, nem csalással kértünk vissza valamit, hanem a jogos tulajdonunkat szeretnénk visszakapni.
Ha nem az egyház építette, hanem közadakozásból épült, akkor nem is az egyháznak, hanem a helyi tanácsnak kell visszaszolgáltatni – vélik a felperesek. A város polgármestere szerint ez nem jó megoldás.
– Az erdélyi magyar közösségi vagyon a legbiztonságosabb helyen az egyházak tulajdonában van, hiszen úgy, ahogy megjelent egyszer egy törvény, és azt mondta ki, hogy ezek az ingatlanok – az iskolák épületei – az önkormányzatok vagyonát képezik, holnapután ugyanúgy jöhet egy olyan döntés, amivel ezeket az államnak adja – fejti ki Antal Árpád. A pert Sepsiszentgyörgyről Buzăuba helyezték át, mert, úgymond: Háromszéken a bíróság a nép haragjának a nyomása alatt áll. Buzăuban a visszaszolgáltató bizottság tagjait a közérdek ellen elkövetett hatalommal való, minősített visszaélés vádpont alatt bűnösnek találták. Abban az országban, ahol az, aki holtrészegen elgázol és gyakorlatilag kiirt egy egész családot, két év felfüggesztettet kap, a bizottság két magyar tagját három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
– Amikor a hírről értesültem, úgy éreztem, mintha engem ítéltek volna el három év börtönre, és meggyőződésem, hogy minden erdélyi magyar, de talán a tizenötmillió magyar kellene úgy érezze most magát, hogy három év börtönt kapott most azért, mert végezte a munkáját – mondja Antal Árpád. – Nem csaltak, nem loptak, hanem a közösség érdekében, tisztességesen a törvényeket betartva, végezték a munkájukat – teszi hozzá a megyeszékhelyi polgármester.
A kiegyensúlyozott, objektív és független román bíróság nagyobb dicsőségére, a bizottság egyetlen román tagja felfüggesztett büntetést kapott, mert – fogalmaz az indoklás – idős, és krónikus betegségekben szenved.
Markó Attila államtitkár, a visszaszolgáltató bizottság tagja érthetetlennek nevezte a döntést.
– Egy ilyen testület esetében, mint amilyen a miénk volt, a felelősség teljes mértékben egyforma. Tehát kortól, nemtől függetlenül a felelősség ugyanaz kellene hogy legyen. Én nem kétlem, és nem próbálom „eltüntetni” a román kolléga betegségét és életkorát, viszont a felelősség megállapításánál nem lehetnek ilyen különbségtételek – nyilatkozta Markó.
Ezek után döntött úgy Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor, hogy egyszemélyes tiltakozásba kezd, és július 6-án egy székely zászlóval kiállt a kollégium elé.
– Nem az volt a célja a tiltakozásomnak, hogy tömegeket mozgassak meg, hanem inkább az, hogy felkeltsem a figyelmet, és ország-világ elé tárjuk azt a gyalázatot, ami itt rajtunk megesett – nyilatkozta Sánta Imre.
Attól a naptól kezdve minden nap csatlakoztak hozzá olyanok, akik igazságtalannak tartják a Mikó-perben hozott ítéletet.
A rendszeresen jelen lévő Bagoly György röviden fogalmazza meg véleményét: „Azért jövök ide, mert azt szeretném, hogy az iskola kerüljön vissza az egyházhoz, és ne az államé legyen.”
A zászlóval őrt álló Korodi János úgy véli: ezt az épületet nem a dákok, nem a románok, hanem a magyarok építették, és a református egyház tulajdona, így hát annak is kell maradnia.
A bikfalvi lelkészt édesapja, idősebb Sánta Imre is támogatja.
– Ez az épület soha nem volt még a magyar államé sem, akkor hogy engedjük meg azt, hogy a román állam birtokába kerüljön. Ha minden közadakozásból épült ingatlan az államé, akkor az összes templomunkat elvehetik – véli idős Sánta Imre.
A tüntetéshez magyarországiak is csatlakoztak. „A jogbiztonság ilyen hiánya megengedhetetlen az Európai Unióban” – mondja Morocza Árpád Alsóörsről.
A helyszínen tiltakozó ívek aláírására is adott a lehetőség. Akárcsak a Mikó-per bírósági aktacsomójára utaló számmal elindult a 13020.ro honlapon, ahol egyébként fellelhető a kollégium visszaállamosítási kísérletéről és a bizottsági tagokat érintő döntésről szóló valamennyi információ, illetve a Mikó-ügy teljes története.
Sánta Imre azt mondja: a klérusnak, a politikumnak és a civil társadalomnak már rég radikálisabban kellett volna fellépnie a nyilvánvaló jogfosztás ellen.
– A mutyizós, kompromisszumos politika ideje lejárt, és arra van szükség, hogy megmutassuk, akár a polgári engedetlenség bizonyos eszközeivel élve, hogy nem lehet velünk azt tenni, amit éppen akarnak – állítja a bikfalvi lelkész.
Erre annál is inkább szükség van, mert a román igazságszolgáltatástól nem sok jó várható.
– A bírósági indoklás egész részeket vett át az ügyész érveléséből, és azt próbálta alátámasztani – avat be Markó Attila. – Például olyan egyezményről beszél az egyház és a kollégium között, amelyben különböző javak használatáról egymás javára lemondanak, de ez nem érinti a tulajdon kérdését. Az indoklás önmagának ellentmondva próbálja feloldani azt a körülményt, hogy korábban már megállapítást nyert: az iskola az egyház tulajdona. Természetesen fellebbeztünk, és minden olyan érvet elő fogunk venni, amit eddig még nem tettünk meg. Például a marosvásárhelyi Bolyai Kollégium ügyét, ahol hasonló per volt, és végleges döntés született arról, hogy az egyház tulajdonát képezi az iskola. Ezzel együtt nincs garancia arra – ismerve az alapfokú döntést –, hogy a fellebbviteli szinten egyértelműen és kétséget kizáróan előjön az igazság. Viszont bízom abban, hogy a közösség ereje – az igazság oldalán – nagyobb lesz, mint a bíróság ereje.
A református egyház szeptember elsejére szervezi az Igazság Napját. Déli tizenkét órára Sepsiszentgyörgyre várnak mindenkit, aki tiltakozni akar a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen.
A román államosítás után, 1990-ben a közösség visszakövetelte az iskolát, ám az egyház tulajdonjogát az épület fölött csak 2002-ben állították vissza.
2006-ban két – egyébként magyar nemzetiségű – család beperelte a visszaszolgáltatási bizottság tagjait, hamisítás vádjával. Érvelésük szerint az egyház soha nem volt tulajdonosa az épületegyüttesnek, mert az ingatlan mindvégig a Székely Mikó Kollégium tulajdonát képezte.
– Az iskola viszont az egyházé – állítja Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. – Számunkra egyértelműen fontos, és ezt ki kell mondanunk, hogy ezek az ingatlanok, amelyeket évszázadokon keresztül birtokoltunk, és az egyházunk, a mi népünk épített fel, ma is az egyház tulajdonát képezik, és mi nem loptunk el senkitől, nem csalással kértünk vissza valamit, hanem a jogos tulajdonunkat szeretnénk visszakapni.
Ha nem az egyház építette, hanem közadakozásból épült, akkor nem is az egyháznak, hanem a helyi tanácsnak kell visszaszolgáltatni – vélik a felperesek. A város polgármestere szerint ez nem jó megoldás.
– Az erdélyi magyar közösségi vagyon a legbiztonságosabb helyen az egyházak tulajdonában van, hiszen úgy, ahogy megjelent egyszer egy törvény, és azt mondta ki, hogy ezek az ingatlanok – az iskolák épületei – az önkormányzatok vagyonát képezik, holnapután ugyanúgy jöhet egy olyan döntés, amivel ezeket az államnak adja – fejti ki Antal Árpád. A pert Sepsiszentgyörgyről Buzăuba helyezték át, mert, úgymond: Háromszéken a bíróság a nép haragjának a nyomása alatt áll. Buzăuban a visszaszolgáltató bizottság tagjait a közérdek ellen elkövetett hatalommal való, minősített visszaélés vádpont alatt bűnösnek találták. Abban az országban, ahol az, aki holtrészegen elgázol és gyakorlatilag kiirt egy egész családot, két év felfüggesztettet kap, a bizottság két magyar tagját három év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
– Amikor a hírről értesültem, úgy éreztem, mintha engem ítéltek volna el három év börtönre, és meggyőződésem, hogy minden erdélyi magyar, de talán a tizenötmillió magyar kellene úgy érezze most magát, hogy három év börtönt kapott most azért, mert végezte a munkáját – mondja Antal Árpád. – Nem csaltak, nem loptak, hanem a közösség érdekében, tisztességesen a törvényeket betartva, végezték a munkájukat – teszi hozzá a megyeszékhelyi polgármester.
A kiegyensúlyozott, objektív és független román bíróság nagyobb dicsőségére, a bizottság egyetlen román tagja felfüggesztett büntetést kapott, mert – fogalmaz az indoklás – idős, és krónikus betegségekben szenved.
Markó Attila államtitkár, a visszaszolgáltató bizottság tagja érthetetlennek nevezte a döntést.
– Egy ilyen testület esetében, mint amilyen a miénk volt, a felelősség teljes mértékben egyforma. Tehát kortól, nemtől függetlenül a felelősség ugyanaz kellene hogy legyen. Én nem kétlem, és nem próbálom „eltüntetni” a román kolléga betegségét és életkorát, viszont a felelősség megállapításánál nem lehetnek ilyen különbségtételek – nyilatkozta Markó.
Ezek után döntött úgy Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor, hogy egyszemélyes tiltakozásba kezd, és július 6-án egy székely zászlóval kiállt a kollégium elé.
– Nem az volt a célja a tiltakozásomnak, hogy tömegeket mozgassak meg, hanem inkább az, hogy felkeltsem a figyelmet, és ország-világ elé tárjuk azt a gyalázatot, ami itt rajtunk megesett – nyilatkozta Sánta Imre.
Attól a naptól kezdve minden nap csatlakoztak hozzá olyanok, akik igazságtalannak tartják a Mikó-perben hozott ítéletet.
A rendszeresen jelen lévő Bagoly György röviden fogalmazza meg véleményét: „Azért jövök ide, mert azt szeretném, hogy az iskola kerüljön vissza az egyházhoz, és ne az államé legyen.”
A zászlóval őrt álló Korodi János úgy véli: ezt az épületet nem a dákok, nem a románok, hanem a magyarok építették, és a református egyház tulajdona, így hát annak is kell maradnia.
A bikfalvi lelkészt édesapja, idősebb Sánta Imre is támogatja.
– Ez az épület soha nem volt még a magyar államé sem, akkor hogy engedjük meg azt, hogy a román állam birtokába kerüljön. Ha minden közadakozásból épült ingatlan az államé, akkor az összes templomunkat elvehetik – véli idős Sánta Imre.
A tüntetéshez magyarországiak is csatlakoztak. „A jogbiztonság ilyen hiánya megengedhetetlen az Európai Unióban” – mondja Morocza Árpád Alsóörsről.
A helyszínen tiltakozó ívek aláírására is adott a lehetőség. Akárcsak a Mikó-per bírósági aktacsomójára utaló számmal elindult a 13020.ro honlapon, ahol egyébként fellelhető a kollégium visszaállamosítási kísérletéről és a bizottsági tagokat érintő döntésről szóló valamennyi információ, illetve a Mikó-ügy teljes története.
Sánta Imre azt mondja: a klérusnak, a politikumnak és a civil társadalomnak már rég radikálisabban kellett volna fellépnie a nyilvánvaló jogfosztás ellen.
– A mutyizós, kompromisszumos politika ideje lejárt, és arra van szükség, hogy megmutassuk, akár a polgári engedetlenség bizonyos eszközeivel élve, hogy nem lehet velünk azt tenni, amit éppen akarnak – állítja a bikfalvi lelkész.
Erre annál is inkább szükség van, mert a román igazságszolgáltatástól nem sok jó várható.
– A bírósági indoklás egész részeket vett át az ügyész érveléséből, és azt próbálta alátámasztani – avat be Markó Attila. – Például olyan egyezményről beszél az egyház és a kollégium között, amelyben különböző javak használatáról egymás javára lemondanak, de ez nem érinti a tulajdon kérdését. Az indoklás önmagának ellentmondva próbálja feloldani azt a körülményt, hogy korábban már megállapítást nyert: az iskola az egyház tulajdona. Természetesen fellebbeztünk, és minden olyan érvet elő fogunk venni, amit eddig még nem tettünk meg. Például a marosvásárhelyi Bolyai Kollégium ügyét, ahol hasonló per volt, és végleges döntés született arról, hogy az egyház tulajdonát képezi az iskola. Ezzel együtt nincs garancia arra – ismerve az alapfokú döntést –, hogy a fellebbviteli szinten egyértelműen és kétséget kizáróan előjön az igazság. Viszont bízom abban, hogy a közösség ereje – az igazság oldalán – nagyobb lesz, mint a bíróság ereje.
A református egyház szeptember elsejére szervezi az Igazság Napját. Déli tizenkét órára Sepsiszentgyörgyre várnak mindenkit, aki tiltakozni akar a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása ellen.
Antal Árpád polgármester és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője tart sajtótájékoztatót a Mikó-ügy kapcsán
Erdély András
A kritikus tömeg
Az
Igazság napja előestéjén sokan azért aggódnak, hogy nem leszünk
elegen. A szervezők húszezerrel számolnak, a kétkedők örülnének, ha
tízezren lennénk a tüntetésen. A számokon túl azonban látni, tudni kell:
egy megmozdulás, tüntetés, tiltakozás erejét nem csupán a mennyiség
határozza meg. Lehet, hogy az egybegyűltek sokasága az egyik
legfontosabb tényező, a hömpölygő tömeg látványa lehet lenyűgöző, netán
félelmetes – mégis, csupán egy a siker tényezői között.
A
szakemberek már rég ismerik a kritikus tömeg kifejezést, amely a
számszerűség mellett egy sor egyéb szempontra is vonatkozik, amikor egy
megmozdulás sikerét vagy sikertelenségét értékeli. Elég a
legkézenfekvőbbre, a Sánta Imre kezdeményezte tiltakozó őrállásra
utalnunk, ahol – fizikai és szellemi megpróbáltatások árán – végül is
egy maroknyi ember kitartása, következetessége még az óhatatlan
kétkedések közepette is óriási hatással volt az események alakulására.
Nos, a holnapi Igazság napjának előzményei arra utalnak, hogy a siker – ahogy mondani szokás – elkerülhetetlen. A felfokozott hangulat, legalábbis helyi szinten, de Székelyföld, Erdély különböző pontjairól érkező hírek a készülődésről, az idefigyelésről, a magyarországi szimpátiaszervezkedések, általában a készültségi állapot igazolja ezt a derűlátást. Még akkor is, ha – ez idáig legalábbis – a román sajtó meglehetősen óvatosan vagy éppen rosszindulatúan kezeli az ügyet.
A résztvevők száma mellett tehát legalább olyan fontos, hogy a tüntetők – a fizikailag távol maradók, de lélekben itt lévők is – milyen üzenetet fogalmaznak meg. Nem csupán verbálisan, hanem magatartásuk, vizuális megjelenésük, spontán reakcióik, utólagos értékeléseik révén. Az üzenet teljes tartalma pedig – a tiltakozás formai elemein túl – a megoldások kis- és nagykapuit nyitogató lényeg lesz, amely a Mikó-ügy szimbolikus voltát nemzeti sorskérdéseink homlokterébe helyezi. S néhány hét múlva akár már történelmi pillanatként lesz értékelhető az Igazság napja.
Nos, a holnapi Igazság napjának előzményei arra utalnak, hogy a siker – ahogy mondani szokás – elkerülhetetlen. A felfokozott hangulat, legalábbis helyi szinten, de Székelyföld, Erdély különböző pontjairól érkező hírek a készülődésről, az idefigyelésről, a magyarországi szimpátiaszervezkedések, általában a készültségi állapot igazolja ezt a derűlátást. Még akkor is, ha – ez idáig legalábbis – a román sajtó meglehetősen óvatosan vagy éppen rosszindulatúan kezeli az ügyet.
A résztvevők száma mellett tehát legalább olyan fontos, hogy a tüntetők – a fizikailag távol maradók, de lélekben itt lévők is – milyen üzenetet fogalmaznak meg. Nem csupán verbálisan, hanem magatartásuk, vizuális megjelenésük, spontán reakcióik, utólagos értékeléseik révén. Az üzenet teljes tartalma pedig – a tiltakozás formai elemein túl – a megoldások kis- és nagykapuit nyitogató lényeg lesz, amely a Mikó-ügy szimbolikus voltát nemzeti sorskérdéseink homlokterébe helyezi. S néhány hét múlva akár már történelmi pillanatként lesz értékelhető az Igazság napja.
Háromszék, 2012. augusztus 31.
Félretájékoztatás román módra
Nagyon
nehéz védekezni a manipulációval, hazugsággal szemben. Csak ülünk és
döbbenten figyeljük, hogyan viszonyul a román média a szombatra
Sepsiszentgyörgyre tervezett tüntetéshez. Vagy hallgat, vagy
félretájékoztat. Objektív beszámolót alig hallani. Hirtelen szent lett
és független a korábban sokat szidott igazságszolgáltatás, a romániai
magyarság pedig egy buta, gondolkodásra képtelen nyáj, amelyet úgy
terelget az RMDSZ és az egyház, ahogy kedve tartja. Ilyeneket és ehhez
hasonlókat harsognak a bukaresti stúdiókban a nagy román megmondók, s
hazugságokkal, féligazságokkal igyekeznek alátámasztani állításaikat.
Jól
kidolgozott manipulációs rendszerre épül a román sajtó, s az eszközt,
amelyet leggyakrabban pártpolitikai érdekek mentén vetnek be, most a
Mikó-tüntetés kapcsán igyekeznek kihasználni. A közszolgálati televízió
szerda este, fő műsoridőben foglalkozott a kérdéssel, szót adott a két
feljelentőnek (nem győzik hangsúlyozni, lám, magyarok léptek, ők kérték a
bíróság segítségét), Horia Gramának, aki annak idején prefektusként a
városi tanács visszaszolgáltatásról szóló határozatának
érvénytelenítéséért a bírósághoz fordult és Codrin Munteanu jelenlegi
kormánybiztosnak. Mindahányan azt szajkózzák, szó sincs
visszaállamosításról, hiszen a városhoz kerül az épület, s többször
elhangzik, hogy nem szabad megkérdőjelezni a bíróság döntését, és
szégyenletes dolog utcai tüntetéssel nyomást gyakorolni az
igazságszolgáltatásra. A másik fél részéről Borbély László kapott szót,
a marosvásárhelyi stúdióból, nem közvetlenül érintett, nem is a
legtájékozottabb, nem győzte visszaverni a többiek gyakorta hamis
vádjait, melyeket erősített a műsorvezető is azzal, hogy sűrűn idézte a
bírósági végzést. Egyszerű a kép, amit a kérdéskört egyáltalán nem
ismerő tévénézőknek sugároznak: lám, a román bíróság hozott egy döntést –
ennek igazságosságát csak a rosszhiszeműek kérdőjelezik meg –, s a
könnyen befolyásolható magyar tömegeket most utcára viszi az RMDSZ, hogy
politikai tőkét kovácsoljon. Támadják a román államot, a románságot, s
talán még elszakadást is képesek kérni, jó lesz tehát ügyelni – ez a
román közszolgálati televízió tárgyilagos üzenete, távol a valóságtól és
még távolabb a lényegtől.
A félrevezetésben jeleskedett az írott sajtó is, Eckstein-Kovács Péter önfeljelentő gesztusát elhallgatták, arról adtak hírt, hogy kihallgatta a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), s volt olyan lap is, amely kiforgatva, eltorzítva, szinte uszító hangon magyarellenes írást közölt. A máskor oly jól tájékozott újságírók szót sem ejtettek arról, hogy az egyik „köztiszteletben” álló feljelentő nemrég szabadult a börtönből, közbűntényesként ítélték el, és jóformán senki nem vette a fáradságot, hogy közölje azt az egyszerű jogi tényállást: az ingatlan-visszaszolgáltatási törvény egyértelműen fogalmaz, annak kell visszaadni az államosított épületet, akitől elvették. A Mikó esetében ez vitathatatlan, 1948-ban a Hivatalos Közlönyben úgy jelent meg a jegyzőkönyv, hogy a református egyháztól kobozták el az iskolát.
Beindult tehát a nagy félretájékoztatás, amely élét, súlyát kívánja venni a szombati tüntetésnek. Válaszunk csak egy lehet: nem engedjük elriasztani magunkat a tiltakozó nagygyűlésről, s megmutatjuk, sokan, nagyon sokan vagyunk, többen, mint ahány embert a román pártok mozgósítani tudtak az elmúlt években. Gondoljanak, szajkózzanak bármit a nagy román manipulátorok, kiállunk igazunkért, megvédjük jogainkat, s nem engedjük őseink jussát. Tesszük ezt békésen felvonulva, a Bibliával vagy egy könyvvel a kezünkben!
A félrevezetésben jeleskedett az írott sajtó is, Eckstein-Kovács Péter önfeljelentő gesztusát elhallgatták, arról adtak hírt, hogy kihallgatta a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), s volt olyan lap is, amely kiforgatva, eltorzítva, szinte uszító hangon magyarellenes írást közölt. A máskor oly jól tájékozott újságírók szót sem ejtettek arról, hogy az egyik „köztiszteletben” álló feljelentő nemrég szabadult a börtönből, közbűntényesként ítélték el, és jóformán senki nem vette a fáradságot, hogy közölje azt az egyszerű jogi tényállást: az ingatlan-visszaszolgáltatási törvény egyértelműen fogalmaz, annak kell visszaadni az államosított épületet, akitől elvették. A Mikó esetében ez vitathatatlan, 1948-ban a Hivatalos Közlönyben úgy jelent meg a jegyzőkönyv, hogy a református egyháztól kobozták el az iskolát.
Beindult tehát a nagy félretájékoztatás, amely élét, súlyát kívánja venni a szombati tüntetésnek. Válaszunk csak egy lehet: nem engedjük elriasztani magunkat a tiltakozó nagygyűlésről, s megmutatjuk, sokan, nagyon sokan vagyunk, többen, mint ahány embert a román pártok mozgósítani tudtak az elmúlt években. Gondoljanak, szajkózzanak bármit a nagy román manipulátorok, kiállunk igazunkért, megvédjük jogainkat, s nem engedjük őseink jussát. Tesszük ezt békésen felvonulva, a Bibliával vagy egy könyvvel a kezünkben!
Háromszék, 2012. augusztus 31.
Forgalomkorlátozás tüntetés miatt
A
szombat déli Mikó-tüntetés miatt útlezárások, forgalomkorlátozások
lesznek Sepsiszentgyörgyön. Ma reggeltől nem lehet áthaladni a központi
park előtti szakaszon – a Mimy Zup üzlettől a Kórház utcáig –,
nekifogtak a szónokoknak helyet adó színpad építésének.
Szombat
reggeltől az egész városközpontot lezárják a gépkocsik előtt – a Szent
György-napokhoz hasonló módon és mértékben –, de a három legjelentősebb
bevezető útszakaszon: a Csíki utcában, a Kós Károly utcában és a 1918.
December 1. úton is korlátozzák a járművek közlekedését, a nagygyűlést
megelőző és a lezárását követő fél-egy órában csak fél sávon haladhatnak
majd a gépkocsik, hogy a város szélén kialakított parkolókból gond
nélkül eljuthassanak a központba az autóbusszal, kis autóval
ideérkezettek – tájékoztatott Antal Árpád polgármester. Egyeztettek a
rendfenntartókkal, azok ígérték, biztosítják a rendezvény zavartalan
lefolyását, és igyekeznek kiszűrni majd az esetleges román vagy magyar
provokátorokat is. A csendőrség parancsnoka megjegyezte, arra fel vannak
készülve, hogy egy húszezres tüntetés zavartalan lefolyását
biztosítsák, arra nem, hogy megfelelően kezeljék egy medve városi
látogatását.
Háromszék, 2012. augusztus 31.
Tüntetés a Mikóért (Az igazság napja Sepsiszentgyörgyön)
Holnap
délben fél tizenkettőkor Sepsiszentgyörgyön minden magyar történelmi
egyház templomaiban megszólalnak a harangok, a Székely Mikó Kollégium
visszaállamosítása elleni tüntetéshez csatlakozni kívánó hívek saját
felekezetük házánál gyülekeznek, rövid ima után együtt vonulnak az
iskola előtti pódiumhoz, a tiltakozás helyszínére.
A
megyeszékhelyről, illetve más településekről érkezők gyalogosan
vonulnak a városközpontba, ahol 12 órakor kezdődik a református egyház
által kezdeményezett megmozdulás. A nagygyűlés két órát tart, felszólal
a történelmi magyar egyházak négy püspöke, a katolikus érsek, Tőkés
László és Kelemen Hunor. A beszédek között helyi fellépők adnak elő
alkalomhoz illő verseket, énekeket.
Háromszék, 2012. augusztus 31.
Háromszék, 2012. augusztus 31.
A nagy nap
Holnap
délben fél tizenkettőkor megszólalnak a sepsiszentgyörgyi templomok
harangjai, és a szélrózsa minden irányából megindul az igazságmenet. Ki
magányosan, ki a családjával, barátaival vonul a Székely Mikó
Kollégium elé, mások csoportosan érkeznek Háromszék, Erdély
településeiről, a történelmi egyházak kebeléből, sőt, a határon túlról
is mindenhonnan a nemzeti érzésű magyarok.
Olyan
lesz ez a gyülekezés, mint amikor százhúsz esztendőkkel ezelőtt
megindultak a szekerek a falvakból Sepsiszentgyörgy irányába, fiaikat
hozták a székelyek becsületet, szabadság- és hazaszeretetet tanulni,
bölcsességet szívni magukba annak az alma maternek a falai között,
amelyről tudták, hogy a székely népé. És mert a nép és egyháza
elválaszthatatlan, természetes, hogy ami a népé, az az egyházé is, és
fordítva. Mindegy, ki mennyit tett hozzá annak építéséhez, annak
bizonyosságát senki nem kérdőjelezheti meg, hogy a Református Székely
Mikó Kollégium máig ható szellemiségét azok a mindenkori tanítók,
egyházi vezetők, iskolai tanácsok határozták meg, akik soha nem tértek
el az egyház által hirdetett lelkiségtől, emberi tartástól, a nemzetért
cselekvő magatartástól. Kétség nem fér hozzá, a Mikóból kinőtt
nemzedékek a világ minden táján megállták helyüket, jó magyarok
maradtak, máig is névjegyükben hordozzák azt a szellemiséget, amit
egyetlen történelmi magyar egyháztól sem lehet elvenni.
Amikor a román állam a Székely Mikó Kollégium épületének másodszori államosítását rendelte el – hisz kétség nem fér hozzá, a politikum döntött erről –, arra számítottak, ha sikerül a megfélemlítés, és le lehet állítani a további visszaszolgáltatást, sőt, vissza lehet venni azt is, amit már odaadtak az egyházaknak, közösségeknek (lásd a marosvásárhelyi polgármester magyar iskolák felvásárlására irányuló szándékát), akkor a tudás bástyáinak ledöntése gyengíti a közösséget, megalázza az egykor kizárólagos iskolafenntartóként működő egyházakat.
Csakhogy gyengülés helyett erősödött a közösségi érzés, a Sánta Imre bikfalvi református lelkész által közel két hónapja indított tiltakozás ezreket tett érzékennyé a Mikó-ügy iránt. Az Erdélyi Református Egyházkerület az iskola jogos tulajdonosaként az igazság melletti kiállásra szólított fel, és szeptember 1-jére, azaz holnapra Sepsiszentgyörgyre hív minden jóérzésű magyar embert politikai, vallási megkülönböztetés nélkül. Teszi ezt azért, mert tudja, csak az a nép maradhat fenn, amelyik kezébe veszi sorsát, maga rendelkezik fölötte, s bár ez még nem valóság, a holnapihoz hasonló, a várakozások szerint több tízezres tömeg közös kiállása egy nemes ügy mellett azt jelzi, az erdélyi magyarság képes saját jövőjéért összefogni.
Több mint hatvan esztendővel ezelőtt fogalmazta meg Illyés Gyula: „A magyar az, aki bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival.” Ezt tegyük mi is holnap, az Igazság napján.
Amikor a román állam a Székely Mikó Kollégium épületének másodszori államosítását rendelte el – hisz kétség nem fér hozzá, a politikum döntött erről –, arra számítottak, ha sikerül a megfélemlítés, és le lehet állítani a további visszaszolgáltatást, sőt, vissza lehet venni azt is, amit már odaadtak az egyházaknak, közösségeknek (lásd a marosvásárhelyi polgármester magyar iskolák felvásárlására irányuló szándékát), akkor a tudás bástyáinak ledöntése gyengíti a közösséget, megalázza az egykor kizárólagos iskolafenntartóként működő egyházakat.
Csakhogy gyengülés helyett erősödött a közösségi érzés, a Sánta Imre bikfalvi református lelkész által közel két hónapja indított tiltakozás ezreket tett érzékennyé a Mikó-ügy iránt. Az Erdélyi Református Egyházkerület az iskola jogos tulajdonosaként az igazság melletti kiállásra szólított fel, és szeptember 1-jére, azaz holnapra Sepsiszentgyörgyre hív minden jóérzésű magyar embert politikai, vallási megkülönböztetés nélkül. Teszi ezt azért, mert tudja, csak az a nép maradhat fenn, amelyik kezébe veszi sorsát, maga rendelkezik fölötte, s bár ez még nem valóság, a holnapihoz hasonló, a várakozások szerint több tízezres tömeg közös kiállása egy nemes ügy mellett azt jelzi, az erdélyi magyarság képes saját jövőjéért összefogni.
Több mint hatvan esztendővel ezelőtt fogalmazta meg Illyés Gyula: „A magyar az, aki bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival.” Ezt tegyük mi is holnap, az Igazság napján.
Háromszék, 2012. augusztus 31.
2012. augusztus 29., szerda
Ítélet politikai megrendelésre (Mikó-ügy)
Titkosszolgálati
irányítással, politikai megrendelésre született a sepsiszentgyörgyi
Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós
bizottság tagjait börtönbüntetésre ítélő bírósági határozat – véli Papp
Géza. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint nyilvánvaló,
hogy a hatalom nem akarja visszaadni az egykor államosított ingatlanokat
a magyar egyházaknak.
„Ennek
megakadályozásához és a visszaszolgáltatási folyamat leállításához
kellett megteremteni a megfelelő jogi keretet, s a hatalom két magyar
ember feljelentésében vélte megtalálni azt a lehetőséget, amely által a
visszaállamosítási lavinát elindíthatja. A politikai széljárás
változását jelezte már az is, hogy a visszaszolgáltatási folyamat
megtorpant, majd teljesen leállt. A politikum irányából jövő
befolyásolás érzékelhető volt a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódása
alkalmával, s szinte tapinthatóvá vált a per lefolyása során.
Meggyőződésem, hogy a határozat politikai megrendelésre született, a
legfelsőbb állami vezetők tudtával és a titkosszolgálatok irányításával”
– fejtette ki álláspontját a református püspök.
Papp Géza úgy véli: a bírósági döntés precedenst teremthet, és „iskolapélda” lehet minden bíró számára, hogy a már visszaadott ingatlanokat miként lehet peres úton visszaszerezni. „A módszer célja a megfélemlítés is, hiszen ha a visszaszolgáltatási bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtják, egyetlen bizottság sem merészel ezek után bármilyen visszaszolgáltatási határozatot aláírni” – állítja a püspök. Papp Géza rámutatott: a visszaszolgáltatási bizottság két éve keltezett átirata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület 835 államosított ingatlant igényelt vissza, ezek közül mindössze 300 esetben hoztak határozatot, vagyis a kérések 36 százaléka esetében született döntés. Hozzátette: 2009 augusztusától ez a folyamat fokozatosan csökkent, mára pedig a visszaszolgáltatás teljesen leállt.
„A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kaptuk vissza, de voltak esetek, amikor kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították” – mondta a püspök. Kifejtette: az egyház a Mikó-ügyben hozott, általa igazságtalannak tartott ítélet és az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt szeptember elsejére Sepsiszentgyörgyre az Igazság napja elnevezéssel. Hozzáfűzte: helyteleníti, hogy némelyek az egyház megkérdezése nélkül autonómiatüntetést akarnak „rászervezni” a megmozdulásra, szerinte ez elterelné a figyelmet az eredeti célkitűzésről.
Papp Géza úgy véli: a bírósági döntés precedenst teremthet, és „iskolapélda” lehet minden bíró számára, hogy a már visszaadott ingatlanokat miként lehet peres úton visszaszerezni. „A módszer célja a megfélemlítés is, hiszen ha a visszaszolgáltatási bizottság tagjait börtönbüntetéssel sújtják, egyetlen bizottság sem merészel ezek után bármilyen visszaszolgáltatási határozatot aláírni” – állítja a püspök. Papp Géza rámutatott: a visszaszolgáltatási bizottság két éve keltezett átirata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület 835 államosított ingatlant igényelt vissza, ezek közül mindössze 300 esetben hoztak határozatot, vagyis a kérések 36 százaléka esetében született döntés. Hozzátette: 2009 augusztusától ez a folyamat fokozatosan csökkent, mára pedig a visszaszolgáltatás teljesen leállt.
„A visszaszolgáltatott épületek nagy részét természetben kaptuk vissza, de voltak esetek, amikor kárpótlást ítéltek meg, 32 esetben pedig a kérésünket visszautasították” – mondta a püspök. Kifejtette: az egyház a Mikó-ügyben hozott, általa igazságtalannak tartott ítélet és az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatása elleni tiltakozásul hirdetett demonstrációt szeptember elsejére Sepsiszentgyörgyre az Igazság napja elnevezéssel. Hozzáfűzte: helyteleníti, hogy némelyek az egyház megkérdezése nélkül autonómiatüntetést akarnak „rászervezni” a megmozdulásra, szerinte ez elterelné a figyelmet az eredeti célkitűzésről.
Mozgósít az egyház és a fiatalok
Felhívást intézett tegnap a civil szférához és a fiatalokhoz a Háromszéki Ifjúsági Tanács, hogy csatlakozzanak a szeptember elsejei tiltakozáshoz. A Hárit elnöksége aggodalommal követte az elmúlt időszakban a bukaresti hatalom lépéseit, melyeket a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása érdekében tett. Közleményükben szolidaritásukat fejezik ki a restitúciós bizottság tagjaival, Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás jogtanácsossal, akiket igazságtalanul három év letöltendő börtönre ítélt a buzăui táblabíróság. „Az Igazság napján nekünk is ott a helyünk, támogatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy minden hasonló próbálkozással szemben nemzetközösségünknek egységesen kell hallatnia hangját, és tiltakoznia, felhasználva minden politikai és polgári engedetlenségi eszközt” – áll az ifjúsági tanács közleményében.
Mozgósít a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség is, melynek vezetősége arra kéri a Sepsiszentgyörgyön és a megyében élő unitáriusokat, hogy szeptember elsején, az Igazság napján szervezett tüntetést megelőzően, 11 órakor találkozzanak az unitárius templomban. Innen a főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc püspök által tartott áhítat után vonulnak majd a tüntetés helyszínére.
A Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tiltakozásra szeptember elsején a partiumi, a közép-erdélyi, valamint a székelyföldi régióból is autóbuszokat indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt.
Felhívást intézett tegnap a civil szférához és a fiatalokhoz a Háromszéki Ifjúsági Tanács, hogy csatlakozzanak a szeptember elsejei tiltakozáshoz. A Hárit elnöksége aggodalommal követte az elmúlt időszakban a bukaresti hatalom lépéseit, melyeket a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása érdekében tett. Közleményükben szolidaritásukat fejezik ki a restitúciós bizottság tagjaival, Markó Attila államtitkárral és Marosán Tamás jogtanácsossal, akiket igazságtalanul három év letöltendő börtönre ítélt a buzăui táblabíróság. „Az Igazság napján nekünk is ott a helyünk, támogatjuk az Erdélyi Református Egyházkerület és az RMDSZ kezdeményezését. Meggyőződésünk, hogy minden hasonló próbálkozással szemben nemzetközösségünknek egységesen kell hallatnia hangját, és tiltakoznia, felhasználva minden politikai és polgári engedetlenségi eszközt” – áll az ifjúsági tanács közleményében.
Mozgósít a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség is, melynek vezetősége arra kéri a Sepsiszentgyörgyön és a megyében élő unitáriusokat, hogy szeptember elsején, az Igazság napján szervezett tüntetést megelőzően, 11 órakor találkozzanak az unitárius templomban. Innen a főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc püspök által tartott áhítat után vonulnak majd a tüntetés helyszínére.
A Székely Mikó Kollégium ügyében szervezett tiltakozásra szeptember elsején a partiumi, a közép-erdélyi, valamint a székelyföldi régióból is autóbuszokat indít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt.
Közeleg az „Igazság napja”
Szeptember elsejére
Erdély-szerte reformátusok és nem reformátusok, RMDSZ-esek, Polgári
Pártosok és Tőkés-pártiak egyaránt egy bikfalvi pap, Sánta Imre
református lelkész kezdeményezésére meghirdették az „Igazság napja”
tüntetést Sepsiszentgyörgyre.
Úgy tűnik, a református Székely Mikó Kollégium minden jogállamiságot sutba dobó visszaállamosítási kísérlete végre ráébreszti a magyarságot határon innen és túl, hogy nem egymással kell hadakozni, pártoskodni a román politikai osztálytól kapott koncokért, hanem összefogva, a magyarság érdekében kell fellépni az elsikkasztott magyar jogokért.
A Székely Mikó Kollégium ügye felébresztette mind az erdélyi, mind a hazai nemzeti politikusokat eddigi holdkóros álmukból, s világossá vált az is, hogy tenni csak együtt, egymást segítve lehet a román hatóságok immár újból magyarokat politikai indíttatásból börtönbe zárni akaró stratégiája ellen.
Buzău városban ugyanis a román bíróság 2012. június 29-én a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása körüli perben, az egykori visszaszolgáltatást jóváhagyó bizottság három tagját, Markó Attilát, Marosán Tamást, valamint a román Clim Silviut három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítette.
Az ingatlant koncepciós indokokkal, valamint szó szerint a tények teljes mellőzése és figyelembe nem vétele mellett elvette az Erdélyi Református Egyházkerülettől, továbbá 1 millió 137 ezer lej (mintegy 256 ezer euró) büntetés befizetésére kötelezte az egyházkerületet.
Az eset, amelyben Marosán Tamást, az EREK volt jogtanácsosát, Markó Attila államtitkárt és Clim Silviut, az igazságügyi minisztérium tanácsosát hamis vádak alapján 3-3 év szabadságvesztésre ítélték, nagy port kavart a románság körében is: minden demokrata, román és magyar egyaránt a Ceausescu-rendszer visszaköszönését és a román állami sovinizmus újjáéledését látják benne. A visszaszolgáltató bizottság tagjai ugyanis pont akkor cselekedtek volna jogellenesen, ha a Mikó Kollégiumot nem szolgáltatják vissza eredeti tulajdonosának. Ugyanis a 176/1948-as államosítási törvény melléklete világossá teszi, hogy a Református Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerülettől vették el.
A visszaszolgáltatási, vagyis a restitúciós törvény szerint az épületet egyértelműen az egykori tulajdonosának kell visszaszolgáltatni. A Brassói Ítélőtábla 2006. március 15-i végzésében végérvényesen és visszavonhatatlanul megállapította, hogy az államosítás előtt a Székely Mikó Kollégium teljes vagyona a református egyház tulajdonát képezte. Mindezért az Erdélyi Református Egyházkerület joggal igényelheti vissza az egykori kollégiumi épületeket.
A Mikó Kollégium ügye mindezek után – igencsak szerencsétlenül – azon magyar családok keresete miatt került ismét a román bíróságra, akik a kollégium tanárainak egykori épületében még a román államtól, a visszaszolgáltatás előtt megvették egykori bérleményeiket, s nem kívántak újabb tulajdonosi bonyodalmat a református egyházzal.
Az ügy tragikomikuma az, hogy a buzăui bíróság a 2012. január 24-i tárgyaláson pont a Brassói Ítélőtábla végzésének hatályosságát ismerte el és erősítette meg, vagyis első körben a református egyháznak és a Székely Mikó Kollégiumnak adott igazat. Csakhogy a fellebbezés után felébredt a Victor Ponta-féle román hatalom, s bizony június végi ítéletében, már nyíltan átpolitizált és egyértelműen magyarellenes döntésre jutott ugyanez a bíróság, semmit sem véve figyelembe mindazon tények közül, amelyekre egyébként korábbi ítéletét alapozta.
A bíróság az ítélethozatal során nem vette figyelembe az egyház által bemutatott bizonyítékokat, sem a korabeli egyházi és világi törvényeket, amelyek a református kollégiumokat az ezeket létrehozó egyházi testületek tulajdonaként határozták meg. A kollégium két világháború közötti önmeghatározása is ezt tükrözi: „a kollégium, mint a vallásszabadság kifejezője és a református egyház javát szolgáló intézmény, a jelen törvények értelmében mindenestől az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonát képezi és az egyházi hatóságoknak van alárendelve”.
A telekkönyvezést a Mikó Kollégium alapításának idején még nem ismerő Buzăuban a román bíróság – nem leplezve a koncepciós jellegét – még a román tanügyminisztérium 1928-ban kibocsátott, Anghelescu tanügyminiszter kézjegyével ellátott engedélyét is figyelmen kívül hagyta, amely ugyancsak egyértelműen megállapítja, hogy a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona.
Az ítélet visszaállítja a 2002. május 14-e, a Székely Mikó Kollégium visszaadása előtti állapotot, vagyis kötelezi az Erdélyi Református Egyházkerületet, hogy törölje az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a kollégium vonatkozásában.
Az 1 millió 137 ezer lej büntetés kirovása már csak hab a koncepciós, magyarellenes ítélet tortáján. Ezt ugyanis azzal az indokkal szabja ki a bocskoros bíróság, hogy ez az az összeg, amivel „a használat során megkárosította a használó a román államot”. Ezzel szemben a tény az, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület a kollégium épületének javításába, a benne folyó oktatás korszerűsítésébe saját alapból bizonyíthatóan 2,9 millió lejt fektetett be 2002 óta. E tényt természetesen ugyancsak nem voltak hajlandóak figyelembe venni Buzăuban.
A börtön és a magyar vagyon elorzásának nyílt szándéka román részről riadalmat keltett a magyarságban. A politikai erők mind idehaza, mind Erdélyben egybehangzóan ítélték el az eljárást. Először az RMDSZ, majd a magyar kormány is megszólalt az ügyben.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár közleményükben hivatalosan is tiltakoztak az eljárás ellen, és felkérték a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, hogy vizsgálja meg a jogi segítségnyújtás lehetőségét.
„A magyar kormány – bár elismeri és tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét –, értetlenül áll az ítélet előtt. Közismert mindenki számára, hogy a Székely Mikó Kollégium az erdélyi magyar református egyház tulajdonában van évszázadok óta. Ezt a helyi közösség, Sepsiszentgyörgy városa nyilatkozatban is elismerte. Nem értjük, miért ítélték el a vádlottakat annak ellenére, hogy a román bíróság 2012 januárjában a tulajdonjog kérdésében helyt adott a védők indítványának, akik egy 2006-os jogerős brassói bírósági ítéletre hivatkozva bizonyították: az iskola épületét a református egyháztól kobozták el 1948-ban” – áll a július 2-án kelt közleményben. A magyar kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy a meghozott bírói döntés veszélyezteti a restitúciós törvény végrehajtását, valamint az alapvető európai jogelvek érvényesülését, vagyis a jogbiztonságot, a tulajdonhoz való jogot és az egyházak függetlenségének elvét.
Egy nappal korábban, 2012. július 1-jén az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa fogadott el állásfoglalást, amelyben szolidaritást vállalt az elítéltekkel, és azt ígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz.
A szolidaritási nyilatkozatok áradata után a tettek mezejére Bikháza református papja lépett, aki először egyedül, majd többedmagával azt vállalta, hogy minden nap délután két órán keresztül, székely zászlóval a kezében kimegy a Mikó Kollégium kapujába tüntetni, mindaddig, amíg a világ meg nem látja azt a jogtiprást, amit a román állam művel – ismételten.
Sánta Imre református lelkész kezdetben magányos tiltakozása néhány napon belül már százfősre duzzadt. Bár az akciót eredetileg egy hónaposra tervezte a kezdeményező, a folyamatosan növekvő résztvevők száma miatt augusztusban is folytatja azt. Közben az egyházak is szervezésbe kezdtek, s meghirdették szeptember elsejére az „Igazság napját”. A tömegtüntetés szervezése Erdélyben a legnagyobb összmagyar üggyé vált, s a sepsiszentgyörgyi városvezetés, valamint a Kovászna megyei tanács karöltve segíti a kezdeményezés sikerét.
Erdélyben az „Igazság napja” talán az egység kovásza lesz. A szervezők reményei szerint az ezer magyar pap felvonulása mellett százezres tömeg vonul majd a sepsiszentgyörgyi iskola épülete elé, hogy tiltakozzon a buzăui bíróság döntése ellen. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy azért kell erőt mutatni most, az első román hatalmi próbálkozásnál, mert, ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, akkor majd megtehetik ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is, mindenütt, ahol nem magyarok alkotják az önkormányzatot, s így nem viselik szívükön a magyar iskola ügyét.
Csűry István református püspök híveit e szavakkal kérte, hogy vegyenek részt a tömegtüntetésen:
„Szeptember elsején, déli 12 órára Isten összegyűjti Sepsiszentgyörgyre a jogtiportságban szenvedő erdélyi magyarságot. Gyógyítani akarja a most már elkendőzhetetlenül hátrányos helyzetbe taszított életünket, a több rendben megkárosított közösségeinket. Megfogyatkozott az erőnk, különféle utakon keressük Istent is, mert mint Ezékiel korában pártos nemzetség lettünk (Ez 2,3). Sokféle iránykövetésben tévelyegve Istennel szemben is pártütőkké váltunk. Eljött a felismerés döntésre kényszerítő órája. A megaláztatás és a reánk kényszerített tehetetlenség nyomasztó terhe hordozhatatlan a 21. századi erdélyi magyarság számára.”
Mindazok, akik ott voltak a Békemeneten, és tehetik, szervezzék meg ismét magukat! Üljünk buszokra, autókba, vonatra és legyünk ott az „Igazság napján” székely testvéreinknél, ahogy ők is eljöttek, amikor mi hívtuk őket. Ne csak szóban, hanem tettben is legyünk szolidárisak! Legyen ez a megmozdulás a valódi magyar egység megalkotásának XXI. századi alapkőletétele.
Zárug Péter Farkas
politológus
Úgy tűnik, a református Székely Mikó Kollégium minden jogállamiságot sutba dobó visszaállamosítási kísérlete végre ráébreszti a magyarságot határon innen és túl, hogy nem egymással kell hadakozni, pártoskodni a román politikai osztálytól kapott koncokért, hanem összefogva, a magyarság érdekében kell fellépni az elsikkasztott magyar jogokért.
A Székely Mikó Kollégium ügye felébresztette mind az erdélyi, mind a hazai nemzeti politikusokat eddigi holdkóros álmukból, s világossá vált az is, hogy tenni csak együtt, egymást segítve lehet a román hatóságok immár újból magyarokat politikai indíttatásból börtönbe zárni akaró stratégiája ellen.
Buzău városban ugyanis a román bíróság 2012. június 29-én a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása körüli perben, az egykori visszaszolgáltatást jóváhagyó bizottság három tagját, Markó Attilát, Marosán Tamást, valamint a román Clim Silviut három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítette.
Az ingatlant koncepciós indokokkal, valamint szó szerint a tények teljes mellőzése és figyelembe nem vétele mellett elvette az Erdélyi Református Egyházkerülettől, továbbá 1 millió 137 ezer lej (mintegy 256 ezer euró) büntetés befizetésére kötelezte az egyházkerületet.
Az eset, amelyben Marosán Tamást, az EREK volt jogtanácsosát, Markó Attila államtitkárt és Clim Silviut, az igazságügyi minisztérium tanácsosát hamis vádak alapján 3-3 év szabadságvesztésre ítélték, nagy port kavart a románság körében is: minden demokrata, román és magyar egyaránt a Ceausescu-rendszer visszaköszönését és a román állami sovinizmus újjáéledését látják benne. A visszaszolgáltató bizottság tagjai ugyanis pont akkor cselekedtek volna jogellenesen, ha a Mikó Kollégiumot nem szolgáltatják vissza eredeti tulajdonosának. Ugyanis a 176/1948-as államosítási törvény melléklete világossá teszi, hogy a Református Székely Mikó Kollégium épületét az Erdélyi Református Egyházkerülettől vették el.
A visszaszolgáltatási, vagyis a restitúciós törvény szerint az épületet egyértelműen az egykori tulajdonosának kell visszaszolgáltatni. A Brassói Ítélőtábla 2006. március 15-i végzésében végérvényesen és visszavonhatatlanul megállapította, hogy az államosítás előtt a Székely Mikó Kollégium teljes vagyona a református egyház tulajdonát képezte. Mindezért az Erdélyi Református Egyházkerület joggal igényelheti vissza az egykori kollégiumi épületeket.
A Mikó Kollégium ügye mindezek után – igencsak szerencsétlenül – azon magyar családok keresete miatt került ismét a román bíróságra, akik a kollégium tanárainak egykori épületében még a román államtól, a visszaszolgáltatás előtt megvették egykori bérleményeiket, s nem kívántak újabb tulajdonosi bonyodalmat a református egyházzal.
Az ügy tragikomikuma az, hogy a buzăui bíróság a 2012. január 24-i tárgyaláson pont a Brassói Ítélőtábla végzésének hatályosságát ismerte el és erősítette meg, vagyis első körben a református egyháznak és a Székely Mikó Kollégiumnak adott igazat. Csakhogy a fellebbezés után felébredt a Victor Ponta-féle román hatalom, s bizony június végi ítéletében, már nyíltan átpolitizált és egyértelműen magyarellenes döntésre jutott ugyanez a bíróság, semmit sem véve figyelembe mindazon tények közül, amelyekre egyébként korábbi ítéletét alapozta.
A bíróság az ítélethozatal során nem vette figyelembe az egyház által bemutatott bizonyítékokat, sem a korabeli egyházi és világi törvényeket, amelyek a református kollégiumokat az ezeket létrehozó egyházi testületek tulajdonaként határozták meg. A kollégium két világháború közötti önmeghatározása is ezt tükrözi: „a kollégium, mint a vallásszabadság kifejezője és a református egyház javát szolgáló intézmény, a jelen törvények értelmében mindenestől az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonát képezi és az egyházi hatóságoknak van alárendelve”.
A telekkönyvezést a Mikó Kollégium alapításának idején még nem ismerő Buzăuban a román bíróság – nem leplezve a koncepciós jellegét – még a román tanügyminisztérium 1928-ban kibocsátott, Anghelescu tanügyminiszter kézjegyével ellátott engedélyét is figyelmen kívül hagyta, amely ugyancsak egyértelműen megállapítja, hogy a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona.
Az ítélet visszaállítja a 2002. május 14-e, a Székely Mikó Kollégium visszaadása előtti állapotot, vagyis kötelezi az Erdélyi Református Egyházkerületet, hogy törölje az ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a kollégium vonatkozásában.
Az 1 millió 137 ezer lej büntetés kirovása már csak hab a koncepciós, magyarellenes ítélet tortáján. Ezt ugyanis azzal az indokkal szabja ki a bocskoros bíróság, hogy ez az az összeg, amivel „a használat során megkárosította a használó a román államot”. Ezzel szemben a tény az, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület a kollégium épületének javításába, a benne folyó oktatás korszerűsítésébe saját alapból bizonyíthatóan 2,9 millió lejt fektetett be 2002 óta. E tényt természetesen ugyancsak nem voltak hajlandóak figyelembe venni Buzăuban.
A börtön és a magyar vagyon elorzásának nyílt szándéka román részről riadalmat keltett a magyarságban. A politikai erők mind idehaza, mind Erdélyben egybehangzóan ítélték el az eljárást. Először az RMDSZ, majd a magyar kormány is megszólalt az ügyben.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Németh Zsolt államtitkár és Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár közleményükben hivatalosan is tiltakoztak az eljárás ellen, és felkérték a Kisebbségi Jogvédő Intézetet, hogy vizsgálja meg a jogi segítségnyújtás lehetőségét.
„A magyar kormány – bár elismeri és tiszteletben tartja a román igazságszolgáltatás függetlenségét –, értetlenül áll az ítélet előtt. Közismert mindenki számára, hogy a Székely Mikó Kollégium az erdélyi magyar református egyház tulajdonában van évszázadok óta. Ezt a helyi közösség, Sepsiszentgyörgy városa nyilatkozatban is elismerte. Nem értjük, miért ítélték el a vádlottakat annak ellenére, hogy a román bíróság 2012 januárjában a tulajdonjog kérdésében helyt adott a védők indítványának, akik egy 2006-os jogerős brassói bírósági ítéletre hivatkozva bizonyították: az iskola épületét a református egyháztól kobozták el 1948-ban” – áll a július 2-án kelt közleményben. A magyar kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy a meghozott bírói döntés veszélyezteti a restitúciós törvény végrehajtását, valamint az alapvető európai jogelvek érvényesülését, vagyis a jogbiztonságot, a tulajdonhoz való jogot és az egyházak függetlenségének elvét.
Egy nappal korábban, 2012. július 1-jén az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa fogadott el állásfoglalást, amelyben szolidaritást vállalt az elítéltekkel, és azt ígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a Mikó-per ügye eljusson a legfontosabb nemzetközi fórumokhoz.
A szolidaritási nyilatkozatok áradata után a tettek mezejére Bikháza református papja lépett, aki először egyedül, majd többedmagával azt vállalta, hogy minden nap délután két órán keresztül, székely zászlóval a kezében kimegy a Mikó Kollégium kapujába tüntetni, mindaddig, amíg a világ meg nem látja azt a jogtiprást, amit a román állam művel – ismételten.
Sánta Imre református lelkész kezdetben magányos tiltakozása néhány napon belül már százfősre duzzadt. Bár az akciót eredetileg egy hónaposra tervezte a kezdeményező, a folyamatosan növekvő résztvevők száma miatt augusztusban is folytatja azt. Közben az egyházak is szervezésbe kezdtek, s meghirdették szeptember elsejére az „Igazság napját”. A tömegtüntetés szervezése Erdélyben a legnagyobb összmagyar üggyé vált, s a sepsiszentgyörgyi városvezetés, valamint a Kovászna megyei tanács karöltve segíti a kezdeményezés sikerét.
Erdélyben az „Igazság napja” talán az egység kovásza lesz. A szervezők reményei szerint az ezer magyar pap felvonulása mellett százezres tömeg vonul majd a sepsiszentgyörgyi iskola épülete elé, hogy tiltakozzon a buzăui bíróság döntése ellen. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy azért kell erőt mutatni most, az első román hatalmi próbálkozásnál, mert, ha visszaállamosítják a szentgyörgyi ingatlant, akkor majd megtehetik ugyanezt Aradon, Kolozsváron vagy Zilahon is, mindenütt, ahol nem magyarok alkotják az önkormányzatot, s így nem viselik szívükön a magyar iskola ügyét.
Csűry István református püspök híveit e szavakkal kérte, hogy vegyenek részt a tömegtüntetésen:
„Szeptember elsején, déli 12 órára Isten összegyűjti Sepsiszentgyörgyre a jogtiportságban szenvedő erdélyi magyarságot. Gyógyítani akarja a most már elkendőzhetetlenül hátrányos helyzetbe taszított életünket, a több rendben megkárosított közösségeinket. Megfogyatkozott az erőnk, különféle utakon keressük Istent is, mert mint Ezékiel korában pártos nemzetség lettünk (Ez 2,3). Sokféle iránykövetésben tévelyegve Istennel szemben is pártütőkké váltunk. Eljött a felismerés döntésre kényszerítő órája. A megaláztatás és a reánk kényszerített tehetetlenség nyomasztó terhe hordozhatatlan a 21. századi erdélyi magyarság számára.”
Mindazok, akik ott voltak a Békemeneten, és tehetik, szervezzék meg ismét magukat! Üljünk buszokra, autókba, vonatra és legyünk ott az „Igazság napján” székely testvéreinknél, ahogy ők is eljöttek, amikor mi hívtuk őket. Ne csak szóban, hanem tettben is legyünk szolidárisak! Legyen ez a megmozdulás a valódi magyar egység megalkotásának XXI. századi alapkőletétele.
Zárug Péter Farkas
politológus
Demokrata
Megyünk Erdélybe
Közeleg az Igazság Napja - Legyen ott Ön is!
Tízezreket várnak szeptember 1-jén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium elé, ahol több mint egy hónapja tüntetnek.
Az ingatlan önkényes visszaállamosításának ügyéről további információt a www.13020.ro honlapon lehet megtudni, ahol internetes aláírással bárki tiltakozhat a román kormány intézkedése ellen.
Megyünk Erdélybe
Nem arról van szó, hogy itt van már a Kánaán, mert az még nagyon nincs itt, de hogy közeledünk hozzá, az biztos. A forint árfolyama stabilan 278 körül jár az euróhoz képest. Ennek köszönhetően az államháztartás bruttó adóssága júliusra a GDP 77,6 százalékára csökkent az év eleji 78,9 százalékról, elsősorban a forint erősödése miatt. A jó hírt a Magyar Nemzeti Bank jelentette be a múlt pénteken. Miközben a liberális orgánumok szorgalmasan ontják a rossz híreket arról, mennyire nem megy a magyar gazdaság, hogy már mindenütt lassú emelkedés tapasztalható, de nálunk bezzeg még mindig csak megyünk lefelé, a legkeményebb mutatók már jelzik, hogy nagyon is jó irányba tartunk. És ha kitartunk – s miért ne tartanánk ki, ha már eddig kibírtuk –, akkor hamarosan szép idők köszöntenek ránk.
Mert a Szentírás nem véletlenül mondja, hogy kezdetben volt az Ige, és az Ige testté lett.
S amint az ősidőkben a Háromszor Szent Hermész, azaz Hermész Triszmegisztosz hirdette volt, „ami fent van, az van lent, s ami lent van, az van fent”… A két igazságot úgy szokás hétköznapi nyelvre fordítani, hogy a nagy és kis rendszerek összefüggenek, de ami fontosabb, hogy az Eszme, az Idea magasabb rendű, mint az Anyag, hétköznapiasan mondva, a Gondolat szüli meg az Eredményt, az Akarat szüli meg a Cselekvést, s az hozza el a Sikert. Marxista szóhasználattal: valójában a tudat határozza meg a létet, és nem fordítva. A bűntudat a bűn uralmát hozza el, lásd a 2006-os budapesti csatát, a jó tudata pedig a jó diadalát. Mert szoros összefüggés van a szeretet és összefogás népének 2010-es kirobbanó diadala s e nép legjobbjainak 2012-es ugyancsak kirobbanó olimpiai diadala között. Éppen úgy, ahogy minden szorongattatás ellenére, a magyar fizetőeszköz is túlélte és kiheverte az ellene folyó spekulációs támadásokat, mivel azt meg Nietzsche hagyta ránk, hogy ami nem pusztít el, az megerősít.
Hát, erősödésre éppen van lehetőség. Már itt is a következő alkalom: megyünk Erdélybe. Kollégiumot, hitet, magyarságot védeni. Megyünk bizony. A román állam beletiport a magyarság jogaiba és elcsikarta a református egyháztól a kommunisták által államosított, majd törvényesen a reformátusoknak visszaadott Székely Mikó kollégiumot, akik pedig a tulajdont visszaadták jogos tulajdonosának, azokat három év börtönnel sújtotta. Minderről Zárug Péter tudósít e lap hasábjain. Itt álljon csak annyi, hogy egy bátor pap kiállása már százakat késztetett kiállásra, de ezrekre, tízezrekre lesz szükség, hogy a román sovinizmust megállítsuk. „Szeptember elsején, déli 12 órára Isten összegyűjti Sepsiszentgyörgyre a jogtiportságban szenvedő erdélyi magyarságot. Gyógyítani akarja a most már elkendőzhetetlenül hátrányos helyzetbe taszított életünket, a több rendben megkárosított közösségeinket… Eljött a felismerés döntésre kényszerítő órája. A megaláztatás és a reánk kényszerített tehetetlenség nyomasztó terhe hordozhatatlan a 21. századi erdélyi magyarság számára” – szól a felhívás. Azt pedig már Zárug Péter teszi hozzá, hogy mindazok, akik ott voltak a Békemeneten, és tehetik, szervezzék meg ismét magukat!
Üljünk buszokra, autókba, vonatra és legyünk ott az „Igazság napján” székely testvéreinknél, ahogy ők is eljöttek, amikor mi hívtuk őket. Ne csak szóban, hanem tettben is legyünk szolidárisak! Legyen ez a megmozdulás a valódi magyar egység megalkotásának XXI. századi alapkőletétele. Úgy legyen. Én ott leszek.
Bencsik András
(Zárug Péter Farkas írása a Demokrata 2012. augusztus 22-én megjelent számában és weboldalunk főoldalának alján is olvasható.)
Tízezreket várnak szeptember 1-jén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium elé, ahol több mint egy hónapja tüntetnek.
Az ingatlan önkényes visszaállamosításának ügyéről további információt a www.13020.ro honlapon lehet megtudni, ahol internetes aláírással bárki tiltakozhat a román kormány intézkedése ellen.
Megyünk Erdélybe
Nem arról van szó, hogy itt van már a Kánaán, mert az még nagyon nincs itt, de hogy közeledünk hozzá, az biztos. A forint árfolyama stabilan 278 körül jár az euróhoz képest. Ennek köszönhetően az államháztartás bruttó adóssága júliusra a GDP 77,6 százalékára csökkent az év eleji 78,9 százalékról, elsősorban a forint erősödése miatt. A jó hírt a Magyar Nemzeti Bank jelentette be a múlt pénteken. Miközben a liberális orgánumok szorgalmasan ontják a rossz híreket arról, mennyire nem megy a magyar gazdaság, hogy már mindenütt lassú emelkedés tapasztalható, de nálunk bezzeg még mindig csak megyünk lefelé, a legkeményebb mutatók már jelzik, hogy nagyon is jó irányba tartunk. És ha kitartunk – s miért ne tartanánk ki, ha már eddig kibírtuk –, akkor hamarosan szép idők köszöntenek ránk.
Mert a Szentírás nem véletlenül mondja, hogy kezdetben volt az Ige, és az Ige testté lett.
S amint az ősidőkben a Háromszor Szent Hermész, azaz Hermész Triszmegisztosz hirdette volt, „ami fent van, az van lent, s ami lent van, az van fent”… A két igazságot úgy szokás hétköznapi nyelvre fordítani, hogy a nagy és kis rendszerek összefüggenek, de ami fontosabb, hogy az Eszme, az Idea magasabb rendű, mint az Anyag, hétköznapiasan mondva, a Gondolat szüli meg az Eredményt, az Akarat szüli meg a Cselekvést, s az hozza el a Sikert. Marxista szóhasználattal: valójában a tudat határozza meg a létet, és nem fordítva. A bűntudat a bűn uralmát hozza el, lásd a 2006-os budapesti csatát, a jó tudata pedig a jó diadalát. Mert szoros összefüggés van a szeretet és összefogás népének 2010-es kirobbanó diadala s e nép legjobbjainak 2012-es ugyancsak kirobbanó olimpiai diadala között. Éppen úgy, ahogy minden szorongattatás ellenére, a magyar fizetőeszköz is túlélte és kiheverte az ellene folyó spekulációs támadásokat, mivel azt meg Nietzsche hagyta ránk, hogy ami nem pusztít el, az megerősít.
Hát, erősödésre éppen van lehetőség. Már itt is a következő alkalom: megyünk Erdélybe. Kollégiumot, hitet, magyarságot védeni. Megyünk bizony. A román állam beletiport a magyarság jogaiba és elcsikarta a református egyháztól a kommunisták által államosított, majd törvényesen a reformátusoknak visszaadott Székely Mikó kollégiumot, akik pedig a tulajdont visszaadták jogos tulajdonosának, azokat három év börtönnel sújtotta. Minderről Zárug Péter tudósít e lap hasábjain. Itt álljon csak annyi, hogy egy bátor pap kiállása már százakat késztetett kiállásra, de ezrekre, tízezrekre lesz szükség, hogy a román sovinizmust megállítsuk. „Szeptember elsején, déli 12 órára Isten összegyűjti Sepsiszentgyörgyre a jogtiportságban szenvedő erdélyi magyarságot. Gyógyítani akarja a most már elkendőzhetetlenül hátrányos helyzetbe taszított életünket, a több rendben megkárosított közösségeinket… Eljött a felismerés döntésre kényszerítő órája. A megaláztatás és a reánk kényszerített tehetetlenség nyomasztó terhe hordozhatatlan a 21. századi erdélyi magyarság számára” – szól a felhívás. Azt pedig már Zárug Péter teszi hozzá, hogy mindazok, akik ott voltak a Békemeneten, és tehetik, szervezzék meg ismét magukat!
Üljünk buszokra, autókba, vonatra és legyünk ott az „Igazság napján” székely testvéreinknél, ahogy ők is eljöttek, amikor mi hívtuk őket. Ne csak szóban, hanem tettben is legyünk szolidárisak! Legyen ez a megmozdulás a valódi magyar egység megalkotásának XXI. századi alapkőletétele. Úgy legyen. Én ott leszek.
Bencsik András
(Zárug Péter Farkas írása a Demokrata 2012. augusztus 22-én megjelent számában és weboldalunk főoldalának alján is olvasható.)
Székely Mikó Kollégium Trial, Transylvania, Romania – For English readers
– 13020 is the trial case number of a highly disputed Court rule in Romania concerning the property right of the Hungarian community, specifically the Reformed Church, over a more than a century old high school building in Sepsiszentgörgy (Sfântu Gheorghe, Romania).
– Recently by means of a politically motivated decision the Romanian judiciary renationalized the Székely Mikó Kollégium (Székely Mikó High School), which was rightfully returned to the Reformed Church in 2002. At the same time two of the three members of the Restitution Committee, Attila Markó and Tamás Marosán, were sentenced to three years of prison. The third member of the Committee, Silviu Clim, was sentenced to three years of suspended imprisonment.
– An appeal was filed. The appeal will be judged on the 5th October, 2012 at the Appeal Court Ploiesti. The sentence will be final and irrevocable.
2. The history of the Székely Mikó High School from Sepsiszentgörgy (Sfântu Gheorghe, Romania)
– In the region of Háromszék (Covasna county, Romania) the first school was created in the 1850s. Priests of the Reformed Church, elementary school teachers and nobles from several municipalities joined their effort to build a school. Later, Count Imre Mikó called for the building of a school in Sepsiszentgyörgy. He also made important donations and ceded land for the building. The first buildings on the actual site of the school were finished in 1863-64. After the death of Count Imre Mikó the municipality decided to name the school Mikó Imre, adding also the names of the other founders: the Reformed Church and the People of Háromszék. Altogether its name became Református Tanoda Székely Mikó (Székely Mikó Public Reformed School).
– Until the First World War the school was growing and consolidated step by step, new wings were built. Between the two wars the existence of the school was endangered, still the people’s donation made possible the building of a new school for girls. The bombing of the World War made important damages to the buildings and the teaching was suspended. It restarted in December 1944.
– The Romanian state nationalised the Református Székely Mikó Kollégium in 1948, its name changed several times and the century long Hungarian teaching language was replaced by the Romanian.
– After the fall of the communism in 1989 the school was renamed Székely Mikó Kollégium and became again a Hungarian language school. The restitution was decided in 2002.
– Nowadays the 153 years old school is the most important and most successful high school in Covasna County.
3. The process of the restitution of Church owned buildings in Romania
Following the fall of the communism one of the most important aims of the Hungarian community from Romania was to recover the confiscated land, forest, church and community properties. Creating the legal background for this process has not been easy. Proving property rights under the law has not been a smooth process. It has not been completed and the definitive restitution itself is far from being free of contradictions. In spite of this, the past fifteen years were marked by a series of gratifications and the property restitution process is still not over.
4. The restitution of the Székely Mikó High School
– The Romanian Government Emergency Decree 83 adopted in 1999, in its appendix listed about 30, former Church properties. One year later, in 2000, the decree was amended to include an additional 60 properties as the first decree gave the government the option to amend the appendix with a decision, based on the Committee’s proposal. The list consisted of the claims submitted by the churches.
– The Székely Mikó College building was included in the appendix to the decree as part of the amending decision.
– The claims were reviewed by the ministers of Minority Affairs, the Ministry of Justice and the Ministry of Finance; thereafter they were submitted to the government for approval.
– A Restitution Committee was formed for the restitution of properties and had an examining function: it did not have to determine whether or not the properties would be restituted to their owners, but instead it had to examine whether the documentation of the respective property was in order. The land registration of the respective property could occur solely on the basis of the protocol prepared by the Committee.
– The members of the Committee were appointed by the head of the respective institution: Attila Markó, the representative of the institution that initiated the law, i.e. the Office of Minority Affairs, Silviu Clim on behalf of the Ministry of Justice and Tamás Marosán, legal counsel to the episcopate, the representative of the Reformed Church that initiated the restitution. They have signed all the protocols as the representatives of the respective institutions. The three-member Committee was active between 1999 and 2002.
– Pursuant to Law 501 adopted in 2001, a new Committee was formed. However, the Committee of Attila Markó, Tamás Marosán and Silviu Clim was active until the new Committee commenced its activities in 2003, which was when the deadline for reclaiming properties in accordance with the new law expired. Up until the date of cessation, the previous Committee was able to restitute 60pc of the properties set forth in the decree.
– Unlike the previous Committee, which did not make any decisions but merely applied the law, the present Committee may now take decisions. Today, the Committee analyzes the submitted claim for restitution, examines the status of the property and makes a decision about its restitution.
– Attila Markó, Tamás Marosán and Silviu Clim were not to make a decision about whether or not to return the property. If the documentation of the property was in order, they prepared a protocol for it.
6. Who is Attila Markó?
– Attila Markó is a prominent politician of the Hungarian community, member of the RMDSZ (Democratic Alliance of Hungarians in Romania). He was the Head of the Interethnic Relations Department of the Romanian Government, during several mandates in the rank of state secretary. He is now deputy head of the same department.
– He is author or co-author of every minority rights provision in the Romanian legislation. He drafted and proposed the Romanian ratification of the Council of Europe’s European Charter for Regional or Minority Languages. He was member of the working group which proposed the legislative act regarding the use of the mother tongue in the public administration and the public education in mother tongue.
– Promoting the right to use the mother tongue he intervened for local communities in their aim to have bilingual signs in the municipalities, and possibility to contact the local authorities in their mother tongue etc.
– He was also co-author of the legislative act concerning the restitution of Church and community properties, and the adoption of the anti-discrimination legislation in Romania. Since 1998, the adoption of the first Government decree concerning the restitution, he was member of all restitution committees – since 2003 as the only delegate of the Hungarian community. In this capacity he made possible the restitution of more than 1.100 lands, forest and buildings to their real owners, the Churches (all religious communities, including Orthodox, Greek Catholic, Roman Catholic, Reformed, Jewish etc.)
7. A short background of the case trial
– At the time of the restitution – in spite of the objection of the municipality and the Reformed Church – two individuals, former subtenants, purchased apartments belonging to the campus of the High School. They intended civil law suit against the Reformed Church, attempting to prevent the restitution of the High School. The civil action was won by the defendant, the Reformed Church. In 2006 the ownership was finally given to the church.
– On March 15, 2006, after the conclusion of the civil action, the families filed a criminal suit against 7 people. They brought a suit against the employees of the Land Registry Office that registered the building and issued the land certificate. They accused them of forgery. They also brought a suit against one of the church representatives, accusing him of forgery as well, and three members of the Restitution Committee. By the time the investigation started, the crimes of four individuals had been barred by the statute of limitations. Thus, in the end criminal action was instituted only against the members of the Committee.
– After the criminal complaint the Anti-Corruption Department of the Office of the General Prosecutor took over the investigation and based on the complainers faked evidences they accused all the three members of the committee of abuse of authority. At the end of 2007, the National Anticorruption Directorate (DNA) separately summoned the three members of the Committee to appear in Brasov for questioning. At the same time, it questioned the church representatives and many other people involved. In 2008, the DNA started to compile the trial case 13020, based on the minutes of these interrogations. The prosecution also requested the transfer of the case from the Tribunal of Sepsiszentgyörgy to the Tribunal of Buzau stating that „the local court can’t be objective because of the hostile atmosphere”.
– During the trial the defendants presented several evidences. They presented all the documents confirming the committee’s legal status, including the restitution law and the final and irrevocable rules of the Appeal Court of Brasov and that of the Constitutional Courts. In addition all the documents proving the property’s ownership, land registry, nationalization decree and former Court decisions were presented. As proof of their innocence the defendants have shown that no material damages have been created.
– The voice of power argued that the Reformed Church in Sepsiszentgyörgy was not the owner of the buildings of the Mikó College but rather the Romanian government since the buildings were mainly built thanks to public donations. This development is extremely perilous primarily because a significant portion of our churches and community buildings belonging to the church were also built thanks to public donations. If this logic is correct, then a house rebuilt by joint efforts from materials provided by the community of a village is also the property of the government as it was built thanks to public donations! On the other hand, it is also not insignificant that out of 1.100 restitutions this is the first (and only) case where criminal proceedings were instituted.
– Despite all facts and presented evidences the primary Court sentenced Attila Markó and Tamás Marosán to 3 years of imprisonment and sentenced Silviu Clim to 3 years of suspended prison term, reasoning that the Romanian nationality member Silviu Clim is retired and has a severe heart condition. Indeed Silviu Clim is retired and has medical problems, but still the Court violates the principle of solidary responsibility.
– Furthermore the Reformed Church is obligated to repay 1.2 million lei – 270.000 EUR – to the local government, the value of the rent that was paid in order to ensure the public school’s continued operation in that building.
8. What’s the next step of the case trial?
The appeal will be judged on the 5th October, 2012 at the Appeal Court of Ploiesti. The sentence will be final and irrevocable.
9. What is the message of the court’s decision for the Hungarian community from Romania?
– The ruling of the Court has several legal, social and community consequences, while it is based on misjudgement, it cannot be considered, nor independent, nor free of pressure.
– We consider the sentence as a serious threat and attack against the whole Hungarian community in Romania.
– We consider that each Hungarian individual was sentenced to 3 years of imprisonment, because our whole community aimed the restitution of the properties after five decades of communist regime. Thus everybody who applies the law might be condemned in future to 3 years of prison.
– We are back again to the times when Church and community properties were nationalized just by a signature. Such Court decisions and fake trials serve as precedents to mayors, prosecutors, and practically to anyone who would intend the restitution of formerly nationalized properties.
– Meanwhile these kinds of decisions have an important message for the Hungarian community that given rights may be taken away. It also causes doubts about the independence of the judiciary, and makes people sceptical about the ability of the legal system to seek for the truth and defend their elementary rights, such as the right to private ownership.
– Our ancestors did not erect buildings and did not entrust their assets to our community so that a state that takes an antagonistic stance toward our public affairs can appropriate them by using the voice of power! Three men were convicted because that is what they believed as well.
10. Severe consequences
– The building of the Székely Mikó Kollégium will be taken away from the church and given to the local government of Sepsiszentgyörgy, thus to the state.
– Mayors that are anti-Hungarian or less supportive of Hungarians might return the ownership of any other type of church property to the government in the same manner.
– There are hundreds of returned properties around the country in which an educational institution was operated. All these property status could be endangered.
– Furthermore, not only schools, but also the ownership right of other returned properties might be endangered.
– The restitution process could be stalled for good. Previously the government intended to adopt a law to abolish restitution in kind. This law was taken off the on the pressure of the RMDSZ
– Since the case of the High Scholl building in Sepsiszentgyörgy is on trial, no other property has been returned despite the fact that Churches still have hundreds of such claims.
11. What intends to do the Hungarian community?
– The Hungarian community from Romania is firmly protesting by all means against the abusive and irrational Court ruling.
– Our protest has created an unprecedented unity of the Hungarians since the fall of the communism 1989, because once irrevocable; this sentence will obviously take back from the liberties and aims that the Romanian people gained at the fall of the national-communist dictatorship.
– The Court sentence is an attack to the fundamental rights of the individual, it is anti-European, and it is targeted against the Hungarian national community.
– We ask all political and civic organisations, church leaders and other leaders, organizations, institutions and all those persons who consider this sentence irrational and abusive, targeted against the Hungarian minority from Romania to express their protest and solidarity in this abusive situation.
– We also ask you to put on the agenda, discuss and bring to public attention the information we shared with your, thus helping us enforcing the state of law and justice in Romania.
Béla Lipták
Hungarian Lobbi, New York
Felhívás - Csűry István püspök
A Királyhágómelléki
Református Egyházkerület vezetősége felkéri a területén működő egyházközségek
elnökségeit, hogy 2012. szeptember 1-én déli 11.30 órára rendeljék el a harangok
megszólaltatását a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérletének visszautasításának
jegyében.
Legyen a harangok
hangja a sepsiszentgyörgyi harangok sírásával való részvétel. Legyen a
templomok tornyából szóló üzenet Románia erkölcsi hanyatlása miatti fájdalomnak
a hangja. Legyen az Isten házából hangzó riasztás további fájdalmak megelőzésére
érkező híradás. Trianon után a megakadályozhatatlant siratták harangjaink, most
reménykedjünk abban, hogy a fájdalmak megelőzhetőségének lesznek hírnökei.
Köszönjük a
gyülekezetek nemzetvédő szolgálatát!
Nagyvárad. 2012. augusztus 29.
A békesség kötelékében,
Csűry István
püspök
Sánta Imre válasza Markó Attila hozzászólásához a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért Facebook csoportban
Sánta Imre
vagyok és a feleségem neve alatt vagyok kénytelen hozzászólni. Ugyanis
nem vagyok „fészbukkozó”, valószínűleg soha nem is leszek, de miután
Markó Attila hozzászólása a sajtóban is megjelent, fontosnak tartottam
elolvasni az egészvitát, ami ezen az oldalon kibontakozott és megfogalmazni a magam véleményét is.
A Református Székely Mikó Kollégium előtti tiltakozásom első heteiben
megfordultak körülöttem mind a három párt képviselői, a különböző
ideológiai alapon álló ifjúsági szervezetek egyaránt. És büszke is
voltam arra (nem a személyem miatt), hogy lám eltűnnek a különbségek és
minden magyar magáénak érzi ezt az ügyet.
Mélyen egyetértve Markó
Attilával, hogy ne lobogjanak pártzászlók, minden erőmmel azon voltam,
hogy a Mikó előtti napi két órában ne jelenjen meg a politikai nézetek
kinyilvánítása. Úgy érzem, ezt sikerült megvalósítani. Ezért nem
szónokolt senki, csak az Ige szólalt meg és az imádság halk szava. És
nagyon jól megfért mindenki egymás mellett, függetlenül attól, hogy
melyik párt szimpatizánsa vagy melyik szervezet tagja. De ahogy
közeledett szeptember elseje, azt éreztem, hogy valami mégiscsak éket
vágott a magyarságon belül, és ennek nyomán a kezdeti egységes fellépés
megbomlani látszott. No, nem a Mikó előtt, mert akik mellettem maradtak,
azok hűek maradtak ahhoz az elvhez, amit megfogalmaztam. Vagyis, hogy
ott semmi másról nem lehet szó, csak egyedül a Mikóról és az
elítéltekkel történő szolidaritásvállalásról. Nem a Mikó előtti
tüntetés, hanem sajnos szeptember elseje osztotta meg ismét a
magyarságot akkor, amikor a politikum beleavatkozott. Ez tény, aligha
lehetne megcáfolni. És ezért szomorúságot érzek. Ennek próbáltam elébe
menni, de ehhez túl kevés vagyok.
Hadd tegyem világossá azok számára,
akik nem akarják megérteni a nyílt levelemben megfogalmazottakat: nem
azt kértem a politikusoktól, hogy ne álljanak ki a Mikóért, hanem hogy
ne álljanak a szónoki emelvényre. Azt kellett volna megérteniük, hogy
nem az ő hangjuk a fontos most, hanem hogy miképpen tudunk több tízezren
egységesen szembemenni az igazságtalansággal, amely minket ért. Ez, ami
a leginkább számít. Mert ahogy a székely mondja, hogy álljunk görbén és
beszéljünk egyenesen, a megosztottság annak mentén alakult ki, hogy
mond-e beszédet politikus vagy sem. Pontosan ettől féltettem az Igazság
Napját. De ha már nem is úgy alakult, ahogy szerettem volna, nem az
asztalt verem, hanem szeretettel arra kérek mindenkit, hogy ne engedjünk
indulatainknak, tanúsítsunk kellő tiszteletet egymás és az ügy iránt.
Szeretettel intek mindenkit türelemre, keresztényi alázatra vagy csak
egyszerűen méltóságteljes emberi hozzáállásra szeptember elsején, de a
különböző internetes fórumokon is.
Mindenkire szükség van, nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétforgácsolódjanak erőink most, amikor arra van szükségünk, hogy összezárjuk sorainkat. Igen, - Markó Attilát idézve - „mindenki ugyanolyan tárt karokkal fogadott magyar ember” szeptember elsején és addig is a Mikó előtti tiltakozáson. És nagyon kérek mindenkit, ne bántsuk Markó Attilát. Főleg őt ne, még akkor sem, ha itt-ott véleményével nem értünk egyet.
Mindenkire szükség van, nem engedhetjük meg magunknak, hogy szétforgácsolódjanak erőink most, amikor arra van szükségünk, hogy összezárjuk sorainkat. Igen, - Markó Attilát idézve - „mindenki ugyanolyan tárt karokkal fogadott magyar ember” szeptember elsején és addig is a Mikó előtti tiltakozáson. És nagyon kérek mindenkit, ne bántsuk Markó Attilát. Főleg őt ne, még akkor sem, ha itt-ott véleményével nem értünk egyet.
Nem tudok felelősséget vállalni azért, hogy különböző fórumokon ki hogyan nyilvánul meg, a magam részéről csak annyit tehetek, hogy felkérem elsősorban a Mikó előtti tüntetőket (de másokat is), hogy a véleménynyilvánításban is járjanak elől jó példával, legyünk a lehető legnagyobb tisztelettel egymás iránt. Még akkor is, ha nézetkülönbségek vannak közöttünk. Kérem, tegyék meg ezt értem, vagy ha ez túl nagy kérés lenne, akkor tegyék meg magukért, az ötvenegynéhány napért. Azért az ügyért, amelyet képviseltünk és ezután is képviselünk.
Tisztelettel, Sánta Imre
Markó Attila hozzászólása a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért Facebook-csoportban
Markó Attila hozzászólása a Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért Facebook-csoportban
Forrás: blogopedusz.blogspot.ro
Idejét éreztem annak, hogy elmondjam a véleményem, hisz az elmúlt napokban elfajulni látom a beszélgetést.
Először is: én vagyok az a nemecsekernő, akinek a fülénél zörög a
bilincs. Nem a ti fületeknél. Én vagyok a várományosa 1100x3 év
börtönnek, a Mikó mellett minden más visszaadott ingatlan után. Ezért
szépen kérlek, olvassátok végig figyelemmel (és alázatos lélekkel –
tenné hozzá Sánta Imre közös barátunk, hisz ez egy református igeolvasás
előtti lelkészi felhívás).
Nos először is, felmerült itt a politikamentesség kérdése. Én magam is
azt mondtam mindig, hogy ebben az ügyben nem a pártzászlók, hanem az
igazság zászlaja kell lobogjon. Ezalatt azt értettem, hogy se most, se
később a Mikó esete ne lehessen politikai csaták vagy kampány tárgya. De
ez nem jelenti azt, hogy álljon félre a politikum!! A politikusok azért
léteznek, hogy ilyen vészhelyzetben is kiálljanak a közösségért! Ha nem
tennék meg ezt a kiállást, akkor lehetne csak igazán jogunk szidni
őket! Nem szabad elkergetni a politikusokat onnan, ahol közösségi
érdekképviseletről beszélünk! Megértette ezt az RMDSZ is, és a Néppárt
is! A politikumnak márpedig szava kell, hogy legyen ilyenkor! Bármi
történt az ítélet óta, a politikum – hálistennek – nem „politizálta el".
És hadd tegyem hozzá: amikor kint jártam köztetek, HVIM pólókat,
árpádsávos lobogót láttam. Nem szólt semmit az RMDSZ, mások se. Itt mindenki (bocsánat: 6-7 ember!) szidja az RMDSZ-t – nem szólt semmit az RMDSZ, mások se. Itt
mindenki (bocsánat: 6-7 ember) politikamentességért kiált. Miközben mit
csinál? POLITIZÁL!! Aki tojást, paradicsomot emleget Kelemen Hunor vagy
Tőkés László kapcsán, mit csinál? POLITIZÁL! Se Hunor, se Tőkés nem
reagáltak erre, de én, mint érintett, megteszem, és kiáltó szóval
szólok: egyetlen politikai szervezet se akarja kisajátítani magának se a
Mikót, se szeptember elsejét! A börtöntöltelék elhaló hangjával kérlek
utoljára: hagyjátok abba! Menjünk oda tisztességgel szombaton a Mikó elé
és tisztességgel mutassuk meg, hogy egyszerűen MAGYAROK vagyunk...
És itt kérem meg Sánta Imrét is, akit végtelenül tisztelek és becsülök a kiállásáért, életemben ezután bármikor kezet nyújtok neki: érezze meg annak a fontosságát, hogy itt mindenki ugyanolyan tárt karokkal fogadott magyar ember, mint azok, akik kánikulában, esőben, szélben ott állnak közel két hónapja. Mindenkivel szemben lehetünk kritikusak, de épp akkor kell elvárjuk az általunk kritizált politikusok kiállását, amikor bajban a magyarság. Másképp mi hasznunk is lenne belőlük? Kérek tehát ismételten mindenkit: tegye félre nézeteit és legyen pusztán magyar. Jakubinyi, Csűry, Pap Géza, Adorjáni Dezső, Bálint Benczédi Ferenc, Kelemen Hunor, Tőkés László, és én magam is magyar emberként, magyar ügyért megyünk oda. Aki ezt nem így látja, aki tojást és paradicsomot dobálni jönne, aki fütyölni készül, az maradjon otthon.
Többet nem szólok, de szeretném, ha ezt a hosszú szöveget mindannyian egészséges gyomorral megemésztenénk.
Azzal zárom, amivel kezdtem: én vagyok az a nemecsekernő, akinek a fülénél zörög a bilincs. Ne tagadjátok meg tőlem a toleranciába és a békességbe vetett reményemet! És ezek után minden gyűlölködő és szidalmazó megjegyzéshez nagybetűsen gondolom majd hozzá, hogy SZÉGYEN, ÁTS FERI!
Isten óvjon minden erdélyi magyar embert attól, ami velem-velünk történik!
Markó Attila
És itt kérem meg Sánta Imrét is, akit végtelenül tisztelek és becsülök a kiállásáért, életemben ezután bármikor kezet nyújtok neki: érezze meg annak a fontosságát, hogy itt mindenki ugyanolyan tárt karokkal fogadott magyar ember, mint azok, akik kánikulában, esőben, szélben ott állnak közel két hónapja. Mindenkivel szemben lehetünk kritikusak, de épp akkor kell elvárjuk az általunk kritizált politikusok kiállását, amikor bajban a magyarság. Másképp mi hasznunk is lenne belőlük? Kérek tehát ismételten mindenkit: tegye félre nézeteit és legyen pusztán magyar. Jakubinyi, Csűry, Pap Géza, Adorjáni Dezső, Bálint Benczédi Ferenc, Kelemen Hunor, Tőkés László, és én magam is magyar emberként, magyar ügyért megyünk oda. Aki ezt nem így látja, aki tojást és paradicsomot dobálni jönne, aki fütyölni készül, az maradjon otthon.
Többet nem szólok, de szeretném, ha ezt a hosszú szöveget mindannyian egészséges gyomorral megemésztenénk.
Azzal zárom, amivel kezdtem: én vagyok az a nemecsekernő, akinek a fülénél zörög a bilincs. Ne tagadjátok meg tőlem a toleranciába és a békességbe vetett reményemet! És ezek után minden gyűlölködő és szidalmazó megjegyzéshez nagybetűsen gondolom majd hozzá, hogy SZÉGYEN, ÁTS FERI!
Isten óvjon minden erdélyi magyar embert attól, ami velem-velünk történik!
Markó Attila
2012. augusztus 28., kedd
Mindenkit várnak a térre - Ne tereljük más felé a figyelmet a Mikóról
Antal
András Árpád polgármester és Kató Béla püspökhelyettes: szombaton a
Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos áldatlan történésekre kell
összpontosítani
Sepsiszentgyörgyön a Csutak
Vilmos-szobor előtt tartott tegnap sajtótájékoztatót Antal Árpád
András, a megyeszékhely polgármestere és Kató Béla, az Erdélyi
Református Egyházkerület püspökhelyettese a szombat déli tömegtüntetés
előkészületeiről.
Mivel vagyona és munkatársának sorsa forog kockán, az Erdélyi
Református Egyház a kezdeményezője és szervezője a szombati
tiltakozásnak, az RMDSZ-szel együtt, amely a szervezet egyik tagjának,
Markó Attilának a szabadsága is veszélyben forog.Kató elmondta, a megmozdulás mottójának a Zsoltárok könyve, XVII. versének első két szakaszát választották, melyben Dávid így fohászkodik az Úrhoz: „Uram, hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra, mert ajkam nem csalárd. Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja szemed az igazságot.” Ugyanakkor hozzátette: az Igazság napjába az elmúlt 50, 60, 100 esztendő sérelmei, fájdalmai és igazságtalanságai is beleférnek, ennek ellenére ők most csak a Székely Mikó Kollégiummal kapcsolatos áldatlan történésekre szeretnének összpontosítani. Nem szeretnék, ha a résztvevők a többi, minket ért sérelem ez alkalomból való felemlegetésével elterelnék a román sajtó figyelmét a kollégium újraállamosítása, valamint az igazságtalanul kiszabott szabadságvesztések miatti felháborodásunkról.
Nemzeti ügyről lévén szó, mind a református egyház, mind az RMDSZ részvételre szólítja a magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek és politikai pártok tagságát is.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó, 2012. augusztus 29.
Ökumenikus imádság a Mikóért
Ökumenikus
imádságot tartanak szombaton a szegedi dómban a sepsiszentgyörgyi
Székely Mikó Kollégiumért, ezzel csatlakoznak az intézmény
visszaállamosítása elleni tiltakozáshoz – közölte tegnap a
Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata.
Az
ökumenikus szertartáson, amelyet a sepsiszentgyörgyi tüntetés napjára
szerveztek, részt vesz Kiss-Rigó László katolikus, Bölcskei Gusztáv
református és Fabiny Tamás evangélikus püspök.
Támogatásáról biztosította tegnap a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciója a szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön tüntetőket. A párt tegnapi közleménye szerint az LMP parlamenti frakciója tiszteletben tartja a román állam bíróságának függetlenségét, de a Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletet példátlannak és elfogadhatatlannak tartja.
Jávor Benedek frakcióvezető, illetve két képviselő, Dorosz Dávid és Ertsey Katalin emlékeztet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium mint 150 éves tanintézmény a történelmi Háromszék egyik legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma. Közleményükben hangsúlyozták: az LMP képviselőcsoportja minden segítséget megad mindazoknak, akik kiállnak a Székely Mikó Kollégium ügyéért, és szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön részt vesznek az Igazság napja elnevezésű tüntetésen. Ismertették: pártcsaládjukon, az Európai Parlament zöld frakcióján keresztül uniós szinten is támogatni fogják Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tőkés László EP-képviselő beadványát, hogy az EU is minél komolyabb figyelemmel kísérje az ügy további fejleményeit. Egyúttal az LMP felszólítja a magyar kormányt, hogy minden diplomáciai eszközzel támogassa a Székely Mikó Kollégium ügyét.
Támogatásáról biztosította tegnap a Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciója a szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön tüntetőket. A párt tegnapi közleménye szerint az LMP parlamenti frakciója tiszteletben tartja a román állam bíróságának függetlenségét, de a Székely Mikó Kollégium ügyében hozott ítéletet példátlannak és elfogadhatatlannak tartja.
Jávor Benedek frakcióvezető, illetve két képviselő, Dorosz Dávid és Ertsey Katalin emlékeztet arra, hogy a Székely Mikó Kollégium mint 150 éves tanintézmény a történelmi Háromszék egyik legnagyobb és legeredményesebb magyar tannyelvű gimnáziuma. Közleményükben hangsúlyozták: az LMP képviselőcsoportja minden segítséget megad mindazoknak, akik kiállnak a Székely Mikó Kollégium ügyéért, és szeptember 1-jén Sepsiszentgyörgyön részt vesznek az Igazság napja elnevezésű tüntetésen. Ismertették: pártcsaládjukon, az Európai Parlament zöld frakcióján keresztül uniós szinten is támogatni fogják Winkler Gyula, Sógor Csaba és Tőkés László EP-képviselő beadványát, hogy az EU is minél komolyabb figyelemmel kísérje az ügy további fejleményeit. Egyúttal az LMP felszólítja a magyar kormányt, hogy minden diplomáciai eszközzel támogassa a Székely Mikó Kollégium ügyét.
Újra könyves tüntetés az iskoláért
Antal Árpád és Kató Béla Fotó: Albert Levente
Legalább
húszezer emberre számítanak szombaton, szeptember elsején az Igazság
napján Sepsiszentgyörgyön – jelentette be Kató Béla, az Erdélyi
Református Egyházkerület püspökhelyettese. Tegnap az utolsó szervezési
részletekről egyeztetett Antal Árpád polgármesterrel, a tiltakozó
megmozdulás társszervezőjével.
„Uram,
hallgasd meg igaz ügyemet, figyelj esedezésemre! Ügyelj imádságomra,
mert ajkam nem csalárd. / Tőled jön felmentő ítéletem, hiszen látja
szemed az igazságot” – a Bibliából, a Zsoltárok könyvéből, a 17. zsoltár
első két versét választotta az Igazság napjának mottójául Kató Béla. Az
alapfokú ítéletet – amellyel elvették a református egyháztól,
visszaállamosították az iskolát, és elítélték az ügyben munkáját végző
Markó Attilát és Marosán Tamást – nem lehet, nem szabad eltűrni, „hiszen
az életünkre megy ki a játék”. Az Erdélyi Református Egyház közvetlenül
érintett, ezért vállalta a tüntetés szervezését, karöltve az
RMDSZ-szel, amely szintén érdekelt, hiszen egyik tisztségviselőjét
(Markó Attilát – szerk. megj.) ítélték börtönre, de azért is, mert a
kormányban, parlamentben kezdeményezője volt az elkobzott javak,
ingatlanok visszaszolgáltatásának – mondta el Kató Béla. A református
egyház megszólította a magyar történelmi egyházak püspökeit, képviselőit
és minden olyan szervezetet, mely hasonlóan gondolkodik ebben a
kérdésben. Kiemelte, a szombati tüntetés szólhatna az elmúlt 50–100 év
igazságtalanságairól, fájdalmairól, de a kezdeményezők most elsősorban a
Székely Mikó Kollégiumra összpontosítanának.
„Szeretnénk, ha ez a nap ténylegesen erről szólna, és más téma nem kerülne napirendre ez alkalommal, mert elterelheti a figyelmet a tulajdonképpeni célról. Most ebben az ügyben gyűlünk össze, lehet máskor, más ügyért felsorakozni. Fontos, hogy megmutassuk a központi hatalomnak, vannak olyan ügyek, amelyek közös ügyeink, és amelyekben nem alkuszunk. Pontos céljaink vannak, amelyeket nem lehet manipulálni, diverziós cselekedettel eltéríteni. Ez olyan megmozdulás, amilyenre Erdély-ben a rendszerváltás óta nem került sor” – emelte ki a püspökhelyettes.
Az egyház minden körzetébe eljuttatták az üzenetet, kérték híveiket, tekintsék úgy, mintha velük történt volna az igazságtalanság, és szervezzék meg az utat. Az egyház és a hívek maguk fedezik az utazás költségeit, nem kaptak erre sehonnan támogatást – nyomatékosított Kató Béla, aki azt is kiemelte, eddig több százezer eurót költöttek a román állammal szembeni ingatlan-visszaszolgáltatási perekre „Elég sajnálatos és szégyenletes, hogy híveink apró kis adományaiból ilyen ügyeket kell finanszíroznunk” – mondotta. „Elég volt, tovább ezt nem tűrheti ez a közösség” – hangsúlyozta.
A szombati tüntetésen nem lesznek nemzetközi szónokok, a történelmi egyházak püspökei mondanak beszédet, és szót kap Tőkés László, „aki nagyon sokszor felemelte már a hangját ebben és hasonló ügyekben”, illetve Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke „érintettként, hiszen a szövetséget, az általuk végrehajtott politikai cselekedetet is éri a támadás”. A becslések szerint legalább húszezer ember gyűl majd össze, de Kató Béla szerint ennél többen is lehetnek, mert nagyon jelentős mozgósítás zajlott, zajlik.
A tervek szerint a pódiumot a Mikó előtt, a sarki élelmiszerüzlet és a park közötti útszakaszra állítják fel, szakemberek szerint így biztosítható a legmegfelelőbb hangosítás. Fél tizenkettőkor a város összes magyar templomának harangja megszólal, a hívek saját felekezetük házánál gyülekezhetnek és rövid imádság után onnan vonulnak majd a városközpontba, a máshonnan érkezettek a kialakított parkolókból gyalog jutnak a tiltakozás helyszínére.
Antal Árpád polgármester megosztotta tapasztalatát: szeptember elseje közeledtével egyre több ember ingerküszöbét érte el ez az ügy. Arra kérte azokat, akikét még nem, öt percig gondolják végig, mi lenne, ha egy reggel olyan levelet találnának a postaládájukban, amelyben az áll: három év börtönbüntetésre ítélik úgy, hogy tudják, nem tettek egyebet, csak munkájukat, a rájuk bízott feladatot végezték becsületesen. Ha ezt megteszik, talán a helybelieket sem zavarja majd, hogy pénteken, de főleg szombaton lebénul a város, és rászánják magukat, hogy csatlakozzanak a tiltakozó nagygyűléshez. Az előkészületek zajlanak, ma egyeztetnek a csendőrséggel, rendőrséggel, biztosítják a máshonnan érkező buszok, gépkocsik parkolását, a zavartalan felvonulást. „Bízom benne, hogy meg tudjuk mutatni azt, amit akarunk, közösségünk erejét” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Kató Béla arra kért mindenkit, hogy a korábbi tüntetésekhez hasonlóan ismét bizonyítsuk, képesek vagyunk akár húszezren is méltósággal felvonulni, tiltakozni. „Jó lenne, ha az emberek kezében akár egy zsoltár, netán Biblia, egy könyv volna, hiszen ez egységessé teheti a rólunk sugárzott képet.”
Az Erdélyi Református Egyházkerület nem számít arra, hogy ettől a tüntetéstől rögtön minden megoldódik, az Igazság napja után megkezdik az ügy nemzetközi megismertetését. Tagjai a Romániai Vallásfelekezetek Konzultációs Tanácsának, ott is napirendre tűzik a kérdést, bíznak benne, meg tudják szólítani a nem magyar ajkú egyházakat is, hogy alkossanak közös frontot ezzel az igazságtalansággal szemben.
Kevéssé figyelt fel eddig a román hatalom, politikum, média a Sepsiszentgyörgyön készülő tüntetésre, ám a szervezők továbbra is igyekeznek ideirányítani a figyelmet. A múlt heti sajtótájékoztató-sorozat után több cikk megjelent a román lapokban, és ma Bukarestben terveznek „meglepetést” – mondta el Antal Árpád. Véletlen vagy sem, tegnap Sepsiszentgyörgyön járt Mircea Duşa belügyminiszter, aki találkozott a Kovászna és Hargita megyei elöljárókkal, de legalábbis a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésen nem hozta szóba az Igazság napjára tervezett tiltakozást.
„Szeretnénk, ha ez a nap ténylegesen erről szólna, és más téma nem kerülne napirendre ez alkalommal, mert elterelheti a figyelmet a tulajdonképpeni célról. Most ebben az ügyben gyűlünk össze, lehet máskor, más ügyért felsorakozni. Fontos, hogy megmutassuk a központi hatalomnak, vannak olyan ügyek, amelyek közös ügyeink, és amelyekben nem alkuszunk. Pontos céljaink vannak, amelyeket nem lehet manipulálni, diverziós cselekedettel eltéríteni. Ez olyan megmozdulás, amilyenre Erdély-ben a rendszerváltás óta nem került sor” – emelte ki a püspökhelyettes.
Az egyház minden körzetébe eljuttatták az üzenetet, kérték híveiket, tekintsék úgy, mintha velük történt volna az igazságtalanság, és szervezzék meg az utat. Az egyház és a hívek maguk fedezik az utazás költségeit, nem kaptak erre sehonnan támogatást – nyomatékosított Kató Béla, aki azt is kiemelte, eddig több százezer eurót költöttek a román állammal szembeni ingatlan-visszaszolgáltatási perekre „Elég sajnálatos és szégyenletes, hogy híveink apró kis adományaiból ilyen ügyeket kell finanszíroznunk” – mondotta. „Elég volt, tovább ezt nem tűrheti ez a közösség” – hangsúlyozta.
A szombati tüntetésen nem lesznek nemzetközi szónokok, a történelmi egyházak püspökei mondanak beszédet, és szót kap Tőkés László, „aki nagyon sokszor felemelte már a hangját ebben és hasonló ügyekben”, illetve Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke „érintettként, hiszen a szövetséget, az általuk végrehajtott politikai cselekedetet is éri a támadás”. A becslések szerint legalább húszezer ember gyűl majd össze, de Kató Béla szerint ennél többen is lehetnek, mert nagyon jelentős mozgósítás zajlott, zajlik.
A tervek szerint a pódiumot a Mikó előtt, a sarki élelmiszerüzlet és a park közötti útszakaszra állítják fel, szakemberek szerint így biztosítható a legmegfelelőbb hangosítás. Fél tizenkettőkor a város összes magyar templomának harangja megszólal, a hívek saját felekezetük házánál gyülekezhetnek és rövid imádság után onnan vonulnak majd a városközpontba, a máshonnan érkezettek a kialakított parkolókból gyalog jutnak a tiltakozás helyszínére.
Antal Árpád polgármester megosztotta tapasztalatát: szeptember elseje közeledtével egyre több ember ingerküszöbét érte el ez az ügy. Arra kérte azokat, akikét még nem, öt percig gondolják végig, mi lenne, ha egy reggel olyan levelet találnának a postaládájukban, amelyben az áll: három év börtönbüntetésre ítélik úgy, hogy tudják, nem tettek egyebet, csak munkájukat, a rájuk bízott feladatot végezték becsületesen. Ha ezt megteszik, talán a helybelieket sem zavarja majd, hogy pénteken, de főleg szombaton lebénul a város, és rászánják magukat, hogy csatlakozzanak a tiltakozó nagygyűléshez. Az előkészületek zajlanak, ma egyeztetnek a csendőrséggel, rendőrséggel, biztosítják a máshonnan érkező buszok, gépkocsik parkolását, a zavartalan felvonulást. „Bízom benne, hogy meg tudjuk mutatni azt, amit akarunk, közösségünk erejét” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Kató Béla arra kért mindenkit, hogy a korábbi tüntetésekhez hasonlóan ismét bizonyítsuk, képesek vagyunk akár húszezren is méltósággal felvonulni, tiltakozni. „Jó lenne, ha az emberek kezében akár egy zsoltár, netán Biblia, egy könyv volna, hiszen ez egységessé teheti a rólunk sugárzott képet.”
Az Erdélyi Református Egyházkerület nem számít arra, hogy ettől a tüntetéstől rögtön minden megoldódik, az Igazság napja után megkezdik az ügy nemzetközi megismertetését. Tagjai a Romániai Vallásfelekezetek Konzultációs Tanácsának, ott is napirendre tűzik a kérdést, bíznak benne, meg tudják szólítani a nem magyar ajkú egyházakat is, hogy alkossanak közös frontot ezzel az igazságtalansággal szemben.
Kevéssé figyelt fel eddig a román hatalom, politikum, média a Sepsiszentgyörgyön készülő tüntetésre, ám a szervezők továbbra is igyekeznek ideirányítani a figyelmet. A múlt heti sajtótájékoztató-sorozat után több cikk megjelent a román lapokban, és ma Bukarestben terveznek „meglepetést” – mondta el Antal Árpád. Véletlen vagy sem, tegnap Sepsiszentgyörgyön járt Mircea Duşa belügyminiszter, aki találkozott a Kovászna és Hargita megyei elöljárókkal, de legalábbis a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésen nem hozta szóba az Igazság napjára tervezett tiltakozást.
Háromszék, 2012. augusztus 29.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)