Közel
harmincezren gyűltek össze ma Sepsiszentgyörgy központjában, tiltakozni
az igazságtalanság, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási
kísérlete, Markó Attila és Marosán Tamás börtönbüntetése ellen. Az
Igazság Napjának nevezett sepsiszentgyörgyi tömegmegmozdulás helyszínére
már szombaton reggel elkezdtek bevonulni a más erdélyi településekről,
vagy Magyarországról érkezett résztvevők, mindannyian ünnepibe öltözve,
zászlókat, településtáblákat, vagy tiltakozó transzparenseket hoztak
magukkal, és sokan bizakodóan nyilatkoztak a Mikó-ügy kimeneteléről.
Tíz órakor mintegy száz személy, zsoltárokat énekelve vonult az Erzsébet
parkban lévő Mikó Imre szobor mellé, és hatalmas transzparenst emeltek
magasba, amelyen az állt: „Köszönjük Sánta Imre”. A bikfalvi református
lelkész és társai az elmúlt 57 napban tüntettek kitartóan a Mikó épülete
előtt.
Fél
tizenkettőkor megszólaltak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai, és
délre hatalmas tömeg foglalta el a város központját. A Székely Mikó
Kollégium homlokzatára hatalmas transzparensek kerültek, amelyek a
református egyház tulajdonjogának legfőbb bizonyítékainak kivonatait
jelenítették meg: egy 1928-ban kiadott tanügy-minisztériumi működési
engedély-, illetve egy 1948-as államosításkor a Hivatalos Közlönyben
megjelent dokumentum, amely szerint az iskola az Erdélyi Református
Egyházkerület tulajdona. A színpadon a szónokok mögött, volt és
jelenlegi Mikós diákok foglaltak helyet, a pódium előtt lelkészek serege
sorakozott föl.
Kató
Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese és Antal
Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester kezdte a beszédek sorát. A két
szónok felváltva beszélt, egymás gondolatait folytatták. „Azért gyűltünk
össze, hogy együtt nyújtsuk be a fellebbezést az igaz bírához,
Istenünkhöz. Az is jelzi mekkora a baj, hogy a rendszerváltás után
először fordul elő, hogy történelmi egyházak, politikai szervezetek és
civilek együtt lépjünk fel közös ügyünkben”, mondta a püspökhelyettes.
„Amikor a spanyol parlament azt mondta, hogy nem létezik a katalán
nemzet, a katalánok tízezrei vonultak utcára”, mondta Antal Árpád, aki
szerint „ma mi vagyunk a katalánok. Nekünk kell megmutatni, hogy
létezünk, nem adjunk javainkat és megvédjük közösségünk tagjait”. Antal
Árpád leszögezte: nem csak a Mikóról van szó, hiszen az egész erdélyi
magyar közösséget ítélték három év börtönre, de legyen világos, másfél
millió magyar embert nem lehet börtönbe hurcolni, zárta beszédét Antal
Árpád.
Pap Géza, az Erdélyi Református
Egyházkerület püspöke rámutatott: 1948-ban egy nap alatt államosítottak
mindent. Egy bizottság jegyzőkönyvbe vette az egyház vagyonát, amely az
államhoz került. „Akkor nem volt szükség semmilyen iratra, elvették és
kész. Ez közönséges lopás volt”, mondta a református püspök, aki szerint
most viszont nekünk kell igazolni a tulajdonjogot, és húsz év alatt se
jutottunk el a vissza-szolgáltatások feléhez, és a folyamat teljesen
leállt. „Hidegzuhany volt a buzău-i bíróság ítélete, amely azt mondja,
hogy mi vagyunk a tolvajok”, mondta Pap Géza, aki szerint nem a másét
kérjük, hanem azt ami a sajátunk, amiről bizonyítékaink vannak.
Jakubinyi György, a gyulafehérvári Római
Katolikus Főegyházmegye érseke Márton Áron püspököt idézve kifejtette:
„ez nem politika, életünkről van szó. Jogaink védelmében tiltakozunk az
igazságtalan ítélet kimondása és végrehajtása ellen”. Bálint Benczédi
Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke égbekiáltó igazságtalanságnak
nevezte a Mikó ügyben hozott ítéletet, ugyanakkor összefogásra kért
mindenkit, és arra szólította fel a román közvéleményt, hogy „ne
küldjenek el mindig ebből az országból amikor jussunkat akarjuk
megvédeni. Több mint 1000 éve élünk itt, így épültek fel templomaink és
iskoláink.”
Határozott hangvételű beszédet mondott
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke.
„Mielőtt megvádolnának azzal bennünket, hogy a mai felsereglésünkkel
nyomást gyakorolunk az amúgy gyenge lábon billegő román
igazságszolgáltatásra, állapítsuk meg és jelentsük ki ország-világ
előtt, hogy a Bukarestből idomított és politikai széljárások szeszélye
szerint bólogató igazságszolgáltatók gyakoroltak nyomást az erdélyi
magyarságra, a magyar egyházakra, ezáltal a magyar családokra, a
magyarságában annyiszor megalázott kisebbségben szenvedő magyar emberre.
Mielőtt elhitetnék országgal-világgal, hogy Románia tekintélyét
sértették volna Mikó Imréék a sepsiszentgyörgyi oktatás bástyájának
megépítésével, hadd mondjuk ki, hogy nem is létezett akkor még az
Erdélyt bekebelező román állam. Elmondjuk azt is, hogy a
visszaszolgáltatás mértéke Románia szégyenfoltja, de az Európa Uniónak
is, mert szemet hunynak a csatlakozáskor tett román ígéretek elmaradása
felett”, mondta Csűry István. Fehér Attila, a Romániai
Evangélikus-Lutheránus Egyház főtanácsosa, a Mikó ügyben való összefogás
fontosságát hangsúlyozta beszédében. Azt üzenjük tüntetésünkkel, hogy
egy emberként harcolunk a jogorzás, csalárdság, a hazugság és a bűn
ellen. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy elrabolják a jövő generációk
örökségét.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács elnöke, EP képviselő rámutatott: édesapja a Mikó kollégium diákja
volt, nagyapja pedig tagja volt az iskola igazgató tanácsának. Őseink
jogán szólalunk, fel, mert nem hagyhatjuk veszendőben, amit örökségként
hátra hagytak. Tőkés László rámutatott: a Sepsiszentgyörgyön összegyűlt
tömeg cáfolata Victor Ponta miniszterelnök korábbi kijelentésének,
miszerint Székelyföld nem létezik. Tőkés Ugyanakkor bejelentette, hogy
ideutazása előtt fenyegető sms-t is kapott, amely azt bizonyítja, hogy
még ma is működik a megfélemlítés. Az EP képviselő arra kérte a
jelenlévőket, hogy ha szükség lesz legyenek ott Marosvásárhelyen,
Zilahon, Kolozsváron vagy Nagyváradon, ahol a Mikó ügyhöz hasonló esetek
előfordulhatnak.
Mi szólni jöttünk ide,
Sepsiszentgyörgyre! Együtt kiáltsuk világgá: ne vegyétek el azt, ami a
miénk! Ne tegyetek igazságtalanságot egy egész nemzeti közösséggel! Ma
azt mondjuk, hogy le a kezekkel az egyházi tulajdonról, le a kezekkel a
közösségi vagyonról! Mert ma a református egyházat éri támadás, de
holnap bárki sorra kerülhet. Azért gyűltünk össze Sepsiszentgyörgyön
Erdély minden szegletéből, hogy nemet mondjunk, határozott nemet
kiáltsunk az igazságtalanság ellen. A mai tüntetést a Mikó kollégiumért,
Markó Attiláért és Marosan Tamásért szerveztük. De az igazi tét sokkal
nagyobb! A marosvásárhelyi polgármester vérszemet kapva a bírósági
ítéleten máris szemet vetett a vásárhelyi magyar iskolák épületére. A
nagyváradi polgármester már hangosan álmodik arról, hogy visszalopja a
katolikusok tulajdonát. Azért vagyunk itt, hogy az ő álmuk ne valósuljon
meg. Azért jöttünk ide, hogy közösen mondjuk: le a kezekkel az egyházi
és közösségi tulajdonról. Azért vagyunk itt, hogy egy emberként
kiáltsuk: hagyjatok békében élni, ne bántsátok a múltunkat, és ne
raboljátok el a jövőnket!
Végül a tömeg hívására Sánta Imre
bikfalvi református lelkészt is színpadra szólították, aki megköszönte,
azoknak, akik 57 napig vele együtt védték a Mikó épületét. Ugyanakkor
közölte a résztvevőkkel, hogy a rendőrség néhány fiatalt az őrszobára
kísért, mert zászlókat vittek magukkal. „Ha kell találkozunk holnap is
és holnapután is, bárhol a világon, és követeljünk elégtételt, és
igazságot mindannyiunk számára”, mondta Sánta Imre.
Az Igazság Napja nevű tömegmegmozduláson
résztvevők háromszoros felkiáltással fogadták el a felolvasott
kiáltványt, amelyben kérik a jogállamiság elvének érvényesítését, a
restitutio in integrum megvalósulását, Románia uniós csatlakozáskor
vállalt kötelezettségeinek betartását, a jogsértő visszaállamosítási
kísérletek megszüntetését és az igazságtalan bírósági döntés orvoslását.
Az Igazság Napja a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget. A résztvevők békésen hazavonultak.
(Sláger Rádió / Kovács Zsolt)
|
2012. szeptember 4., kedd
Harmincezren kértek igazságot a Mikónak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése