Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért: július 2012

2012. július 31., kedd

KÉPTÁR

FACEBOOK ALBUM

Esőben a Mikóért

A szerző felvétele

Istenben bízom, nem félek; ember mit árthat nekem? – idézte az 56. zsoltárt Sánta Imre lelkész a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni tüntetés negyedik hetének keddjén, tegnap délután tartott kétórás tiltakozó őrállása megszokott imarendjében.

Az ismerősként visszatérők a napi politikáról, a pedagógusok holnapi versenyvizsgájáról, a hetek óta tartó szárazság utáni áldásos esőről beszélgettek, az újonnan csatlakozók az akciót kezdeményező lelkész kitartását méltatták, és többen azzal búcsúztak, „holnap találkozunk”. Egyik tüntető törzstag megjegyezte, néhányan „igazoltan” hiányoznak, jelezték, hogy halaszthatatlan teendőjük miatt maradnak távol, az újabbak pedig azt mondták, megfertőzte őket az igazság vírusa, és amint tehetik, még eljönnek. (fekete)

Háromszék, 2012. augusztus 1.

2012. július 30., hétfő

Kedvező széljárásban

Bármennyire furcsának tűnjék, kapóra jöhet még nekünk az Európai Bizottság romániai igazságszolgáltatásról szóló lesújtó jelentése, és az, hogy a brüsszeli illetékesek fokozottan figyelnek a bukaresti történésekre.

Bölcs fellépéssel és határozott kiállással ugyanis javunkra fordíthatjuk ezt a helyzetet, s most, amikor Európa döntéshozói és nagyhatalmai árgus szemekkel követik a romániai bal-liberális hatalom túlkapásait, talán nemzeti ügyeink iránt is érzékenyebbek lehetnek, mint békeidőben, amikor könnyed legyintéssel belügynek vagy éppen példaértékűnek minősítik a kisebbségi kérdéseket.
A Mikó-ügyben pedig mintha a bölcsesség és határozottság jeleit is érzékelnénk vezetőink részéről. Persze, minden a folytatáson múlik, de addig is jó látni, hogy egyszerre több fronton, összehangoltan zajlik a tiltakozás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. Ausztráliában, Amerikában élő magyarok adnak hangot nap mint nap felháborodásuknak, erősítve a nemzetközi visszhangot, mely olyannyira elengedhetetlen, amikor az országban éppen egy baloldali szövetség mindenféle szabályokat felrúgva, gátlástalanul tör a hatalom összes pillérének megszerzésére, az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megkaparintására.
De teszik dolgukat európai parlamenti képviselőink is: előbb Tőkés László, majd Sógor Csaba és Winkler Gyula fordult a brüsszeli igazságügyi biztoshoz a Mikó ügyében. A történelmi magyar egyházak közös állásfoglalása közösségünk minden tagja számára mozgósító jellegű, és feltétlenül szólni kell arról a civil, alulról jövő kezdeményezésről is, amely Sánta Imre református lelkipásztor nevéhez fűződik, amelyhez naponta többen csatlakoznak, és amelynek kiemelt következménye a jogsérelem tudatosítása, az ügy napirenden tartása. Ezúttal pedig mintha a magyar politikai alakulatok vezetői is lemondtak volna arról, hogy pártérdekeiknek megfelelően cselekedjenek, és a tiltakozás kisajátításával próbáljanak politikai tőkét kovácsolni maguknak.
Kibontakozóban tehát valami olyasmi, amit régóta nem tapasztaltunk: nemzeti ügyhöz méltó komolyság, eltökéltség, összefogás. És ha ez meg is valósul, az Európából Romániára irányuló gyanakvás és bírálatözön voltaképpen kedvező széljárást teremt ügyeink sikerre viteléhez. Csak el ne rontsuk ismét…

Farcádi Botond

Háromszék, 2012. július 20., péntek

Beszélgetés Marosán Tamással a Mikó-tüntetésen - Sipos Lehel felvétele

Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért 2012. július 24. - Sipos Lehel felvétele

Magyarokon esett seb – villáminterjú Markó Attila államtitkárral

Szerzõ: Hírmondó | A cikk megjelenésének dátuma: 23/07/2012

A Mikó-ügy egyik elítéltje, Markó Attila (jobbról) államtitkár is beállt a sepsiszentgyörgyi tiltakozók közé

Sánta Imre bikfalvi református lelkész kezdeményezésére már második hete tart a Székely Mikó Kollégium jogtalan kisajátítatása elleni néma tiltakozás az iskolaépület előtt. A múlt hét elején a visszaszolgáltatás okán alapfokon 3 év börtönbüntetésre ítélt Markó Attila államtitkár is beállt a tiltakozók közé, hogy így köszönje meg az igazság érvényesítése érdekében történő sepsiszentgyörgyi erőfeszítéseket. Megragadva az alkalmat, rövid interjút készítettünk vele.

– Államtitkár úr, született-e végre indoklás a Mikó-ügyben hozott hírhedt ítélet kapcsán?
– Még nem, és ez azért is sajnálatos, mert annak hiányában nem tudjuk megfogalmazni és benyújtani a fellebbezésünket. Az ügyet nagy érdeklődés övezi, ami a tények ismeretében nem meglepő. Mi is türelmetlenül, ugyanakkor kíváncsian várjuk, miként próbálják ránk bizonyítani vétkességünket.
– Jelen pillanatban milyennek ítéli meg a helyzetet?
– Nem valami rózsásnak, mert amint már több ízben is elmondtam, ha egy bíróság figyelmen kívül hagyja a tábla-, illetve alkotmánybíróság által meghozott, jogerős döntéseket, akkor nem beszélhetünk tárgyi tévedésről, és sajnos, ki kell mondanom, hogy a romániai igazságszolgáltatás valóban nem független. Ebben az esetben viszont nekünk nem elegendő pusztán jogi érvekre támaszkodni igazunk érvényesítésében, hanem azt is meg kell mutatnunk, hogy ez a magyarságon esett sebet, és az általa okozott fájdalmat nem lehet könnyűszerrel érzésteleníteni.
– A fellebbezésen kívül milyen lépéseket szándékoznak tenni?
– Minden olyat, mely közelebb visz az igazság kiderítéséhez, belföldön és külföldön, a médiában és a nép körében egyaránt. Az államelnök felfüggesztése folytán az országos média figyelmét elkerülte a mi vesszőfutásunk, ezért eddig nem is terveztünk tömeges megmozdulást, azonban szeptember elsején már erre is készen állunk.
– Ebben kinek a segítségére számítanak?
– Minden magyar emberére, ez a történet ugyanis túlmutat mindenféle politikai nézeten, szemléleten és pártálláson. Éppen ezért én azt kérem mindenkitől, hogy ne pártzászlókat lengessünk ebben az ügyben, hanem a magyar öntudat lobogóját emeljük a magasba. Ezt a napot az Igazság napjának neveztük el, így próbálunk minden épkézláb magyart kivinni az utcára, ugyanis ezért az igazságért valamennyien ki kell álljunk. Természetesen a külföldi közvéleményt is magunk mellé kell állítanunk, ezért igazunkról egy nagyon széleskörű és meggyőző tevékenységet kell folytatnunk minden szóba jöhető nemzetközi fórumon.
– Szeretne valamit üzenni az elhangzottakkal kapcsolatban?
– Arra kérem honfitársaimat, úgy készüljünk szeptember elsejére, mint egy gyermek születésére. Folyamatosan erősítenünk kell magunkban az igazságtudatot és a kiharcolásához szükséges elszántságot!
Bedő Zoltán

Forrás itt.

Tömegmegmozdulást szerveznek az erdélyi történelmi egyházak a Mikó Kollégium előtt

Szeptember elsejére országos tüntetésre hívják híveiket a romániai magyar történelmi egyházak a közelmúltban visszaállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium elé.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese az MTI-nek elmondta, arra számítanak, hogy az egész ország területéről ezrek, tízezrek mennek el tiltakozni Sepsiszentgyörgyre a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen. A református egyházkerület pénteken az MTI-hez is eljuttatott körlevélben tudatta a sepsiszentgyörgyi nagygyűlés dátumát, és arra kérte híveit, hogy addig is minél többen csatlakozzanak az ingatlan előtt mindennap tüntető Sántha Imre bikfalvi lelkészhez.

Kató Béla püspökhelyettes az MTI-nek elmondta, azért választották a szeptember elsejei dátumot, mert el szerették volna kerülni, hogy a nagygyűlést összemossák az államfő tervezett leváltása miatt kialakult politikai mozgalmakkal. Hozzátette, a római katolikus, az unitárius és az evangélikus egyházak vezetői már kifejezték szolidaritásukat a református egyházzal. „Itt nemcsak a Székely Mikó Kollégiumról van szó, hanem általában az utóbbi 22 év minden sérelméről, amely az erdélyi magyar közösséget és az egyházakat érte" – tette hozzá a püspökhelyettes.

Hangsúlyozta, hogy a demonstráció nem minősíthető az igazságszolgáltatást célozó politikai nyomásgyakorlásnak, mert azt nem a politika, hanem a sértett fél, az egyház szervezi. A püspökhelyettes értékelése szerint éppen a Székely Mikó Kollégium épületét visszaállamosító bírósági ítélet viseli magán a politika beavatkozásának nyomait.

Kató Béla azt is elmondta, azért adták a szeptember elsejei demonstrációnak „az igazság napja" címet, mert az egyház az igaza mellett áll ki, csakis a sajátját követeli vissza.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épülete előtt július hatodika óta naponta két órán át tiltakozik Sántha Imre bikfalvi református lelkipásztor. Az MTI-nek elmondta, eredetileg július végéig kért engedélyt a tiltakozáshoz, de azt tervezi, hogy augusztusra is meghosszabbítja tiltakozását. Hozzátette, hogy naponta átlagosan 50-60-an csatlakoznak a tiltakozásához.

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeinek visszaszolgáltatása ügyében zajló büntetőperben június 29-én hozott alapfokú ítélet a buzaui bíróság.

A bíróság megállapította, hogy a romániai restitúciós bizottság jogtalanul juttatta vissza az ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerületnek, hiszen az épületegyüttest nem az egyház pénzéből, hanem nagyobb részben közadakozásból építették. A bíróság a visszaszolgáltató bizottság tagjait – Marosán Tamást, Markó Attilát és Silviu Climet – három-három évi szabadságvesztésre ítélte, és a református egyházat az államnak okozott 1,13 millió lejes (76 millió forintos) kár megtérítésére kötelezte. Az érintett felek fellebbeztek a döntés ellen.

Gazda Árpád

MTI

Forrás itt.

Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz fordult Tőkés László

A sepsiszentgyörgyi Román Nemzeti Bank volt székhelyének jogtalan eltulajdonítása, illetve a Székely Mikó Kollégium „visszaállamosítási” kísérlete nyomán kialakult botrányos helyzetre való fokozott odafigyelést és vizsgálatot kérve fordult 2012. július 10-én Viviane Reding európai bizottsági alelnökhöz, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős főbiztoshoz Tőkés László EP-képviselő.

A Román Nemzeti Bank nagyértékű épületének ortodox kézre játszásával kapcsolatosan erdélyi képviselőnk rámutatott arra, hogy a román Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban megalapozatlan módon érvényesítette a Năstase-kormány azon 2005-ös, eleve jogtalan határozatát, mellyel a bankszékház épületét a Román Ortodox Egyháznak juttatta: Năstase akkori, ügyvivői kormányának ugyanis eleve nem állt jogában tulajdonjogi kérdésekben dönteni, mégis az ortodoxoknak ajándékozta az épületet.

Képviselőnk ugyanakkor felhívta a főbiztos figyelmét arra, hogy a romániai kommunista rezsim több mint 2.000 ingatlant kobzott el jogellenes módon a négy magyar történelmi egyháztól, és a rendszerváltozás óta a nemzetközi közösség többször is világosan figyelmeztette a román államot, hogy kötelessége ezen – emberi alapjogokat sértő – helyzetet orvosolni. Két hatályos törvény, különböző kormányrendeletek, és ezek számtalan végrehajtási határideje ellenére az erdélyi magyar történelmi egyházak mind ez ideig jogos tulajdonaiknak mindösszesen felét vehették birtokukba, tulajdonképpeni használatukba pedig az ingatlanoknak csupán az egyharmada került.

Tőkés László EP-képviselő jelezte, hogy a román államhatalom ezzel éles ellentétben – alkotmányellenes módon – favorizálja az ortodox egyházat: a román görögkeleti egyház aránytalanul nagy támogatást kap a közpénzekből, és egyre-másra hatalmas értékű ingatlanokat juttatnak számukra a közvagyonból. Erdélyi képviselőnk megállapította, hogy ilyetén körülmények között joggal beszélhetünk romániai kisebbségellenes diszkriminációról, az erdélyi magyar nemzeti és egyházi közösségek méltóságának csorbításáról.

Tovább súlyosbítja a kialakult helyzetet, hogy a romániai egyházi javak visszaszolgáltatására felállított Különleges Restitúciós Bizottság három tagját nemrégiben három év szabadságvesztésre ítélte a buzăui bíróság, mert a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszajuttatták jogos tulajdonosának, a református egyháznak. Komoly aggodalomra ad okot továbbá, hogy a bizottság két magyar nemzetiségű tagját – Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosát – letöltendő, a román nemzetiségű Clim Silviut, az Igazságügyi Minisztérium volt tanácsadóját pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

Tőkés László rámutatott arra, hogy Romániában tragikomikus módon éppen a jogosságot visszaállító bizottság tagjait vádolták meg „korrupcióval” és „hivatali visszaéléssel”, és aggodalmának adott hangot, hogy az ítélet veszélyes jogi precedenst teremthet további, már jogosan visszaszolgáltatott egyházi tulajdonok „újra-államosítására” nézve. „A román hatóságok ezen újabb ‘jogi játszmája’ mégcsak megerősíti a ‛korrupt Románia’ nemzetközi imázsát, a botrányos ítélet pedig óhatatlanul a nemzetközi közösség szégyenpadjára ülteti Romániát” – áll a levélben.

Képviselőnk arra is figyelmeztet, hogy ebben az esetben is a magyar kisebbség alkotmányos jogait és alapvető emberi jogait sértik meg, a Különleges Restitúciós Bizottság tagjainak meghurcoltatása pedig „elrettentő példa” lehet mindazok számára, akik Romániában részt vállalnak az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásában.

„A román hatóságok szégyenletes eljárása teljességgel ellentmond az EU Alapvető Jogok Chartája szellemének, és kifejezetten sérti annak vallási szabadságra vonatkozó 10. cikkelyét, valamint a tulajdonhoz való jogra vonatkozó 17. cikkelyét.” – áll a megkeresésben, melyben erdélyi képviselőnk arra kéri az illetékes főbiztost, hogy kövesse nyomon a két ügyet, és gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyar nemzeti közösséghez és a kisebbségi egyházak kebelébe tartozó európai uniós polgárok jogait.

Nagyvárad 2012. július 12.

Forrás itt.

Kitartanak a tiltakozók

Már összeszokott társasággá alakult a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen tüntetők közel félszáz fős tábora, mégis, majd mindennap csatlakoznak hozzájuk újabbak.

Tegnap délután például az iskola előtt tiltakozók körébe látogatott Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is. A jelenlevők az általuk kezdeményezett tusványosi szórólaposztó akciót idézték fel beszélgetéseik során. Ott ugyanis több száz szórólapot osztottak ki, népszerűsítve a Sánta Imre lelkész által kezdeményezett akciót, amelyről egyébként szombati előadásában Tőkés László is beszélt. A tiltakozás augusztus végéig folytatódik. (Farcádi)

Háromszék, 2012. július 31., kedd

Markó Attila: A Mikó-ügy eszköz a magyar közösség jogainak csorbításához

Duna Tv, Közbeszéd, 2012.07.04.

Erdély TV - EU Tábor, Markó Attila sajtótájékoztatója

Markó Attila: megrendült a hitem a jogbiztonságban

Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának a vezetője A Mikó-ügy margójára címmel előadást tartott a Marosfőn zajló EU-táborban a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatásának történetéről, illetve elítéléséről. Az ítélethozatal napján, június 29-én telefonon kerestük meg az államtitkárt. Mobiltelefonjára nem válaszolt. Az ügy kommentálását kérő SMS-üzenetünkre a következőket írta: "Sajnos nincs erre erőm. Ezt írjátok meg: nincs erőm, nincs erőnk, és nincs igazság. És sajnos nincs ország..." A politikust arról kérdeztük, ezeket továbbra is így gondolja.

Felezőnap a Mikónál

Albert Levente felvétele

Megfeleződött tegnap a szokásos 50–60 személyes tüntetés: a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása elleni tiltakozás 19 napján nagyjából 30-an álltak őrt az iskola előtt.

Pontosan három hete múlt, hogy Sánta Imre bikfalvi református lelkész ezen a módon próbálta ráirányítani a közvélemény figyelmét arra, hogy a buzăui bírósági döntés után a tulajdonjog visszavonhatóvá válik, az igazságtevőket pedig börtönnel sújthatják. Eddig legtöbb százan csatlakoztak hozzá, jó néhányan mindennap kitartanak, mások rövidebb-hosszabb odaállással jelzik egyetértésüket. Ma a népszavazási kampánycsend miatt elmarad a tüntetés, vasárnap eddig is szünetelt, hétfőn 17–19 óra között folytatódik. (demeter)

Háromszék, 2012. július 28., szombat

Magyarországnak is fontos (Mikó-ügy)

Antal Árpád, Czegő Zoltán, Kató Béla és Markó Attila

Németh Zsolt támogatásáról biztosított

Immár megszokott délutáni utcakép Sepsiszentgyörgyön, hogy a Székely Mikó Kollégium előtt ötven-hatvan idősebb-fiatalabb polgár álldogál, székely zászlót és bibliai idézetet a magasba emelve, halkan beszélgetve, időnként zsoltárokat hallgatva és imádkozva. Tegnap a tusványosi szabadegyetemről is csatlakoztak a Sánta Imre bikfalvi református lelkész által kezdeményezett tiltakozáshoz, köztük az alapfokon háromévi börtönbüntetésre ítélt Marosán Tamás, az egykori visszaszolgáltatási bizottság tagja is.

Száznál több érdeklődő hallgatta végig a Székely Mikó Kollégium esetét a román igazságszolgáltatással tegnap délelőtt az egyik tusványosi sátorban, a másfél órás beszélgetésen többen is elmondták, hogy az iskola visszaállamosítását és a visszaszolgáltatási bizottság tagjainak börtönbüntetését elrendelő ítélet az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálja. Az eszmecserén Németh Zsolt külügyi államtitkár is megjelent, Magyarország támogatásáról és az elítéltekkel való szolidaritásáról biztosította a hallgatóságot. A küzdelem minden szinten folytatódik.

A bevezetőben Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkára, a restitúciós bizottság három év letöltendő börtönbüntetésre ítélt tagja elmondta: nemcsak a közösségi emlékezet, hanem a dokumentumok is igazolják, hogy a Székely Mikó Kollégium az egyház tulajdona. Ezt februárban még a buzăui bíróság is elismerte, hiszen érvényesnek nyilvánította a brassói táblabíróság erre vonatkozó határozatát – júniusban pedig ugyanez a buzăui bíróság a visszaállamosítás mellett döntött. Ha a tények ellenére ilyen ítélet születik, itt már nem az igazságról van szó, hanem a magyar közösség megfélemlítésére irányuló kísérletről. A tét pedig több száz ingatlan, hiszen ha a Mikó ismét állami tulajdonba kerül, többek között a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum épületét is követelheti az ottani polgármester, noha egyszer már elveszítette ezt a játszmát. Markó közölte, hogy fellebbeztek az ítélet ellen, és remélik, hogy van még épeszű bíró Romániában, de itt már a jogra való hivatkozás nem elég, az egész közösségnek nyomatékosítania kell, hogy nem engedi magát megtérdepeltetni.
A visszaszolgáltatási hercehurcát Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője ismertette röviden: elmondta, hogy 2000-ben nem a jelenlegi restitúciós törvény szerint, hanem bizonyos politikai alkuk következtében, kormányrendelettel szolgáltatták vissza a Mikót, és ez már önmagában elég lenne a támadhatatlanságához, hiszen a kormány ma is ajándékoz ingatlanokat, erdőket, még szállodákat is anélkül, hogy az előzetes tulajdonjogot firtatná. Az Erdélyi Református Egyházkerületé azonban tisztázott, ezt több dokumentum is bizonyítja, csak azok vitatják, akik az iskola egykori tanári lakásait aprópénzért, állami alapból épült lakásként megvásárolták, majd a tisztességtelenül szerzett vagyon védelmében zsarolni próbálták az egyházat. És vannak, akik szerint hagyni kellett volna a lakásokat is a többi után veszni, az egyház azonban nem csalással szerezte a vagyonát, és ha enged a zsarolásnak, nem tud kimászni belőle. A visszaszolgáltatási bizottság elleni eljárást sokáig halogatták, és végül koncepciós per lett belőle – a visszaszolgáltatások is ekkor álltak le –, ami ellen az egyház csak utcai tüntetéssel tud fellépni, ezért szerveznek nagyszabású felvonulást szeptember elsejére. „A többségnek látnia kell, hogy nem tehet meg akármit másfél millió magyarral, főleg akkor, amikor mindannyian európai értékek szerint akarunk élni” – mondotta, és Markó Attilával együtt megköszönte Sánta Imre bikfalvi lelkésznek – aki maga is ott volt a hallgatóság soraiban – hetek óta tartó mindennapos kiállását az iskoláért.
Az erdélyi magyarság közösségi vagyona a történelmi egyházaknál van biztonságban, a kormány ugyanis bármikor elveheti az iskolaépületeket az önkormányzatoktól, hiszen „a számunkra kedves és szimpatikus magyar kormány is központosít” – így magyarázta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, hogy miért nem szállt be a város a Mikó-perbe, és miért nem örülne annak, ha a visszaállamosítással a város „gazdagodna”. „Ez az állam nem jogállam, itt az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem politikai érdekeket szolgál ki” – szögezte le, és egy spanyolországi példával érvelt a szeptember elsejére tervezett tüntetésen való részvétel mellett: amikor a madridi parlament kimondta, hogy katalán nemzet nincs, másnap egymillió katalán ment ki az utcára. Antal szerint a Mikó-üggyel tesztelik 2012-ben az erdélyi magyarok reakcióképességét, és kérdés, hogy a közösség immunrendszere milyen állapotban van, meg tudja-e védeni magát. „Nekünk is ki kell vonulnunk, és azt mondanunk: mi vagyunk az a nemzet, amely nem engedi, hogy a vagyonát elvegyék” – jelentette ki.
Az elhangzottakhoz többen hozzászóltak: a Sapientia magánegyetem egyik tanára elmondta, hogy az elmúlt tíz évben magyar és román kormányok jöttek és mentek, az állandó biztos hátteret a magyar történelmi egyházak jelentették. Másvalaki a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatával való összefüggésre kérdezett rá – igen, van ilyen, ezzel buktatták meg az előző kormányt, és pár hónapja kicsit jobban utálják a magyarokat Romániában, jött a válasz –, Komlóssy József Svájcban élő kisebbségvédelmi politikus pedig a „lesz ágyú” nevezetes pillanatára hivatkozva ezúttal muníciót kért, azaz rövid összefoglalókat a Mikó-ügyről, hogy azt több nyelvre lefordítva szórni lehessen a világban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár elmondta, hogy nagyapja is mikós diák volt, az iskoláért folyó küzdelem pedig meghatározó és döntő kérdés az erdélyi magyarság jogaiba való visszahelyezéséhez. Szeretnénk a román igazságszolgáltatásba vetett bizalmunkat hangsúlyozni, mi függetlennek tartjuk, és reméljük, hogy így is dönt, a joggal összhangban – nyomatékosított, végül pedig Magyarország szolidaritásáról és támogatásáról biztosította a Mikó-ügyben érintett személyeket és intézményeket. Utolsóként Molnár Kálmán nyugalmazott zilahi lelkipásztor, az ottani Wesselényi Kollégium volt iskolaszéki elnöke kért szót. Szerinte elsősorban azt kell eldöntenie az erdélyi magyarságnak, hogy szüksége van-e felekezeti iskolákra – Zilahon ugyanis épp a helyi RMDSZ kifogásolta az egyházi tulajdonjogot. A pódiumon ülők azonban az ügy politikai síkra terelését próbálták elhárítani, mert ebben a kérdésben nincs vita, mindhárom erdélyi magyar párt egyetért. Ezek után hangzott el a végszó, amely mi is lehetne más, mint az iskola jelmondata: Legyen világosság!

„Sötét erők dolgoznak”
Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogtanácsosa, a Mikó-per egyik, első fokú elítélje Tusványoson szerdán elmondta, amióta a büntetőjogi eljárás elindult, a visszaszolgáltatás megrekedt: a restitúciós bizottság tagjai, látva a negatív példát, nem mernek döntést hozni, mert látják, „mi jár annak, aki arra vetemedik, hogy egyházi ingatlanokat adjon vissza”, pedig számtalan iratcsomó vár elbírálásra. A bírósági ítéletről elmondta, megdöbbentő, megrendítette a jogállamiságba vetett hitünket. „Sötét erők dolgoznak, nem tudjuk, meddig mernek elmenni, vérlázító, hogy ez megtörténhetett” – fogalmazott. Annak ellenére született az ítélet, hogy jogerős bírósági döntések tisztázták a tulajdonjogot: 2006-ban a brassói táblabíróság egy másik per kapcsán megállapította, hogy a Református Székely Mikó Kollégium a református egyház tulajdonát képezte, egy másik ítélőtáblai döntés tisztázta a visszaszolgáltatási bizottság illetékességét. Most megsemmisítették a visszaszolgáltatási okiratot, az ingatlan elkobzásáról döntöttek, pénzbírsággal sújtják az egyházat, szabadságvesztésre ítélték a tagokat: a testület magyar tagjait letöltendő, a román tagot – aki szintén ártatlan – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Nagy feladat előtt áll a bíró, hogy döntését megindokolja, valószínűleg dokumentálódnia kell a tudományos-fantasztikus irodalom terén – mondotta gúnyosan a jogász, de már keserűen tette hozzá: olyan sunyi erővel van dolgunk, mely a törvényesség látszatával dolgozik, és bárkiből bűnözőt tud gyártani.(Szekeres)

Háromszék, 2012. július 27.